Az már közismert tény, hogy „a klímaváltozás miatt megváltozik az életünk, megváltoznak utazási, csomagolási szokásaink, azaz lassan mindennapi életünk átalakul” – világítja meg a konferencia jelentőségét prof. dr. Magoss Endre, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipar Kar dékánja. – „Tehát nem az a kérdés, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy mit kell tennünk.” A megújuló alapanyagok, így a fa előtérbe kerülése azonban szemléletváltást igényel feldolgozói és fogyasztói oldalról is. Magoss professzor ennek a folyamatnak a felgyorsítását célzó politikai szándékot valószínűsít az Into the Woods konferencia megrendezése mögött.
Fotó: Soproni Egyetem
A finnországi konferenciával az északi országok sikeresen határozzák meg magukat a fenntartható faipar zászlóvivőiként.
„Ezen országok erdősültsége magasabb, illetve nagyobb hagyományokkal rendelkeznek a fa építőipari hasznosításában” – mondja Magoss. „Magyarország főként lombos faanyaggal rendelkezik, így az építőipari alkalmazások szélesítése megfelelő kutatások révén lehetséges.” A kutatások nemcsak új fafajok feldolgozási és termékkísérleteire irányulnak, de a fafeldolgozás során keletkező melléktermékekre vagy akár a 3D-nyomtatás technológiai lehetőségeire is. „A fa mint az egyik legértékesebb megújuló alapanyag teljeskörű feldolgozása előrevetíti a kutatások szélesedését” – teszi hozzá bizakodva Magoss – „így a közeljövő számos innovációt hoz a fafeldolgozásban.”
A fa mint építészeti nyersanyag hosszú távú széndioxid-megkötése évtizedekre szól, így a faipar, a fenntartható erdőgazdálkodással karöltve kulcsfontosságú eleme a karbonegyensúly biztosításának. Az új eljárások, a tudományos-technológiai fejlődés, a digitalizáció erdészeti alkalmazása lehetővé teszi a kitermelhető famennyiség prognosztizálását, ezáltal kiszámíthatóvá válik a faipar működése.
„A magyar erdők fája nemzeti kincs” – teszi hozzá Magoss – „így minél nagyobb hozzáadott értékkel történő feldolgozása nemzetgazdasági érdek is.” Ebben kulcsszerepet játszik a Soproni Egyetem. Oktatási egységei – erdészet, faipar, közgazdaságtan – révén a teljes fa termékláncot egy intézmény keretein belül tudja kutatni, egyedülálló szinergiák kialakításával.
„Sőt az említett fogyasztói szemléletváltást” – zárja gondolatmenetét a dékán – „pedagógia kara révén a legfogékonyabb korosztályban, a kisgyermeknevelésben képes elkezdeni az egyetem. Karunk, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar azoknak a fafajoknak a különböző ipari alkalmazási kutatásait végzi, melyek az egyetem Erdészeti Tudományos Intézete és az Erdőmérnöki Kar tevékenysége révén kerülnek a mi vizsgálataink fókuszába.”
Fotó: Soproni Egyetem
Ezek az anyagkutatástól, az új kompozitanyagok kifejlesztésén, a faipari műveleti optimalizációján át egészen a termékinnovációig tartanak, sőt a Soproni Egyetem művészeti képzései a termékek dizájn- és formatervezési oldalával foglalkoznak, az építészeti képzések pedig új fenntartható épületté integrálják az intézményben zajló kutatásokat.
Mindezzel, azaz a Soproni Egyetem korszerű, fenntarthatósági képzéseivel és kutatásaival a pályaválasztás előtt állók is megismerkedhetnek január 18-án, az intézmény nyílt napján.
agrotrend.hu / Soproni Egyetem
