Hírek

Besorolt mézek – elrugaszkodott elvárások?

Termelői mézekkel kapcsolatban eljárások vannak folyamatban: az íz mellett kémiai és mikroszkopikus összetevők határozzák meg a termék besorolását. Az eljárás megakaszthatja a többségében kistermelőktől származó áru értékesítését.

Milyen feltételek teljesülése esetén nevezhető egy termék természetes akácméznek? – erről folyik a vita az egyik legnagyobb hazai csomagoló- és forgalmazóvállalkozás, valamint az élelmiszer-biztonsági hatóság között. A társaság vezetője szerint a hivatalok a gyakorlattól elrugaszkodott elvárásokat támasztanak a mézzel szemben. Míg az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal szerint csak akkor kerülhet a polcokra egy termék, ha megfelel az élelmiszerkönyv előírásainak.

Fotó:Pixabay

Irreális elvárásokat támasztanak a hazai hatóságok a magyar mézzel szemben, ezzel nemcsak a hazai forgalmat, hanem az exportot is veszélyeztetik – nyilatkozta a Magyar Időknek Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Elmondta: jelenleg három eljárás van folyamatban a cég által forgalmazott termelői mézekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen jegyzőkönyv szerint a hatóság két kifogást talált a termékben. E szerint a termelői akácméz diasztáz (enzim)-aktivitása 6-os értéket mutatott, illetve a termék csupán 5 százaléknyi akácpollent tartalmazott. A hatóság szerint ezek alapján sem természetes méznek, sem akácméznek nem tekinthető az áru. Az említett minta érzékszervi bírálata szerint egyébként a termék állaga fajtára jellemző, folyékony, nem kristályos, az íze pedig kellően intenzív, kellemes, idegen íztől mentes.

Takács Ferenc szerint a mikroszkopikus vizsgálat eredményei önmagukban nem bizonyítják azt, hogy nem valódi akácmézről van szó. Jelezte, hogy az akácméz enzimaktivitása általában alacsonyabb, mint a virágméz esetében, ahol nem ritka a 8-as, sőt a 6-os alatti szint sem. A diasztázaktivitás a nem megfelelő tárolás hatására és az idő előrehaladtával is csökkenhet, a termék minőségét ugyanakkor nem befolyásolja. A hatóságok jellemzően a kiskereskedelemben kapható termékekből vett mintát vizsgálják, a beszállítóknak ugyanakkor nincs ráhatásuk arra, hogy a mézet hogyan és milyen ideig tárolják a kereskedők. Ráadásul a vizsgálatok során az üzletláncok sok esetben ellenmintát sem őriznek meg, így az érintett termelő nem kérhet újabb ellenőrzést.

A szakember szerint a vizsgálat során azt kell figyelembe venni, hogy a mézben lévő pollenek megfelelnek-e a gyűjtési időszaknak. Takács Ferenc jelezte: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte minden magyar akácmézben 70–95 százalékban nem akácról származó pollen van. Ennek oka, hogy a mézgyűjtési időszakban a méhek a nektárt az akácról, a pollent viszont más virágokról gyűjtik össze. A fruktóz-glükóz arányt tekintve a minta megfelelt, az 1,67 százalékos érték egyébként a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékre vonatkozó előírás alapján is jónak mondható.

A hazai vizsgálati értékeket vitatva európai uniós laboratóriumokhoz fordult a társaság vezetője. A szóban forgó méz hatósági mintáját elküldték a brémai laboratóriumnak is. A teszt kiértékelésében szereplő megállapítás szerint alacsony enzimaktivitású természetes mézről van szó. Emellett megállapították, hogy a pollentartalom szerint a minta megfelel az akácmézre vonatkozó előírásoknak. Az említett vizsgálat egyébként ugyanazon minta esetében 10,9-es diasztázaktivitást jelzett, míg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálati eredményei szerint az érték hatos.

Bár Takács Ferenc szerint a hatóság egyelőre letett arról, hogy visszahívja az érintett termékeket, egy ilyen lépés óriási kárt okozna az alapvetően kistermelőktől származó méz csomagolásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásnak. – Ha kiderül, hogy valamelyik termékünket vissza kellett hívni a polcokról, akkor gyakorlatilag keresztet vethetünk az évtizedek alatt kiépített exportpiacunkra, elveszítenénk a külföldi partnereinket – emelte ki. A szakember szerint ráadásul épp nem túl jó a piaci helyzet, a méz ára alaposan csökkent az elmúlt időszakban, a korábbi 2000 forint helyett ma alig adnak 1100-1200 forintot egy kiló akácmézért, a hamisított kínai méz miatt pedig egyre nagyobb a piaci nyomás.

Fotó:Pixabay

Kérdéseikkel a magyaidok.hu megkereste a NÉBIH-et is. A hatóság a konkrét vizsgálat eredményeiről nem tudott tájékoztatást adni, mivel a közigazgatási eljárás folyamatban van. Így általánosságban közölték, hogy egy laboratóriumi vizsgálat eredményeit több körben is elemzik. Először az élelmiszerkönyvi előírásban felsorolt követelmények szerint tekintik át az adatokat, ennek alapján lehet eldönteni, hogy méznek nevezhető-e az adott minta. Fajtamézek esetében további kiértékelést végeznek, ekkor együttesen értékelik az érzékszervi, a fizikai-kémiai és a mikroszkópos vizsgálatok eredményeit, amelyeknek jellemeznie kell az adott fajtamézet, azt igazolva, hogy a minta teljesen vagy túlnyomó részben a megnevezésben jelzett növényről származik.

Az enzimaktivitással kapcsolatban jelezték, hogy az előírások szerint a termékeknek legalább 8-as értéket kell mutatniuk, az alacsony természetesenzim-tartalmú mézek esetében – amilyen például a citrusméz – a hármas a határérték. Utóbbi kategóriára az élelmiszerkönyvben egyébként nem szerepel pontos felsorolás, csupán néhány példát említ a jogalkotó. A szakma szerint az akácméz is idesorolható. Ennek oka, hogy akácmézből a méhek néhány nap alatt annyit gyűjtenek be, mint virágmézből egész évben. Mivel ez az enzim a méhek gyomrában kerül bele a mézbe, a rövid idő alatt nagy tömegben begyűjtött akácnektárhoz kevesebb jut. Minél tisztább akácmézről van szó, annál nagyobb valószínűséggel lesz alacsony az enzim aktivitása.

A NÉBIH szerint a pollentartalom tekintetében az előírás nem ad meg konkrét, százalékban kifejezett határértéket, csupán annyit szab meg, hogy a méznek túlnyomó részben a jelzett növényről származó pollent kell tartalmaznia. A hatóság szerint „akácméz” megnevezés nem tüntethető fel egy olyan mézen, amelyben 5 százalékban van jelen az akácpollen.

A NÉBIH szerint a fajtamézek vizsgálata során az úgynevezett hármas értékelésnél egyenrangú szerepet töltenek be az egyes vizsgálati eredmények. A fruktóz-glükóz arány az adott növényről származó nektár természetes cukorösszetételétől függő érték, amelyből következtetni lehet a növényi eredetre, viszont erre nem lehet alapozni a termékkategóriába sorolást.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook