Bevezethetik a rugalmas munkaidő-beosztást

Bánki Erik (Fidesz), a bizottság nevében kifejtette: a cél, hogy hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti. Bánki Erik szerint a javaslat azért szükséges, mert korábban sokszor nem állt rendelkezésre elegendő munkaerő, vagy nem tudták az embereket átcsoportosítani. A cégek az alacsony termelési időszakokat ugyanakkor létszámleépítésekkel oldották meg – tette hozzá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt kifogásolta hosszasan, hogy a kormány nem egyeztetett az érdekképviseletekkel, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma elé sem vitték a kérdést. Kiemelte, hogy a 2012-ben életbe lépett új munka törvénykönyve "keményen" sértette a munkavállalók és a szakszervezetek érdekeit, és ezzel a javaslattal a kiszolgáltatottság tovább nő. Arra kérte a kormányt, hogy ha úgy gondolják, szükség van olyan javaslatra, amely az egy éven túli beosztás lehetőségét teremti meg, akkor konzultáljanak az érintettekkel, mielőtt törvényjavaslatot nyújtanak be.

Hollik István (KDNP) erre válaszul vezérszónoki felszólalásában azt mondta, a kormány eddig is egyeztetett és együttműködött a felekkel, mert tudják, hogy sikeres gazdaságpolitikát csak együttműködésre lehet alapozni. Elmondta azt is, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor nem nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is a nyertesei lesznek, mert sokszor a termelési ciklusok miatt volt, aki rövid időre elvesztette az állását. Ezt a helyzetet szeretnék a javaslattal orvosolni – szögezte le.

Ander Balázs (Jobbik) szerint a beterjesztett javaslat "szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista recept" alapján íródott. Mintha a globális gyarmatosító nagyhatalmak kérését fogalmazná meg a kormány, és ezzel olcsón kiárusítják a magyar munkavállalókat – mondta. Azt kérte, hogy a képviselők képzeljék bele magukat azoknak a korán kelő, sokat dolgozó embereknek a helyébe magukat, akikre sokszor hivatkoznak. Ezek az emberek Ander Balázs szerint a javaslat elfogadásával közel 2300 órát dolgozhatnak a 2015-ös közel 1900 óra helyett.

Később a vitában Szilágyi György (Jobbik) azt hangoztatta, a kormánynak csak az számít, hogy a munkaadókat támogassák, a munkavállalókkal nem foglalkoznak, a lényeg, hogy minél olcsóbban lehessen itthon foglalkoztatni az embereket.

Bánki Erik a vita végén elmondta, két szakszervezettel és munkavállalókkal is egyeztették, ők kérték ezt a módosítást. Hozzátette: a multinacionális érdekek kiszolgálása és "a munkavállalók kezének gúzsba kötése" több mint nevetséges vád. A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

A képviselők szerda reggel 9 órakor folytatják a munkát.

agrotrend.hu / MTI