Hírek

Budapesti Nemzetközi Vásár – A szocializmus évei

A Budapesti Nemzetközi Vásár 1955-től éledt újra. Ötévnyi szünet után a szocialista pártvezetés úgy döntött, hogy újra olyan rendezvényt kíván tartani, ahol a hazai termelési kapacitás javát lehetséges felvonultatni. A célok azonban változtak: míg a háború előtti időszakban a nemzetközi kiállítók bevonzása, illetve az export lehetőséget kutatása volt a kívánalom, addig az ’50-es évektől inkább erődemonstrációt jelentettek a vásárok. Budapestre – a fővárosba – lehetett buszokkal, vonatokkal felhozni a gyárakban dolgozókat, hogy munkájuk gyümölcsét sör, és virsli mellett megtekinthessék. A másik cél a külföldi kiállítók lenyűgözése volt és az ország ipari kapacitásának „megvillantása”.

A BNV második fénykorát azonban mégis ebben az időszakban, pontosítva 1960 és 1985 között élte. 1960-tól 1973-ig a Városliget adta a helyszínt a kor ténylegesen színvonalas kiállításának. Az akkoriban rendkívül modern módon berendezett kiállítótérben helyet kaptak futurisztikus, űrhajó szerű pavilonok, rakétaformájú kandeláber és fecskefarkas kisvasút is, ami a látogatókat szállította. A különböző ágazatok jellemző épületeket kaptak: az alumíniumipar üvegfalú, alumínium tetejű blokkban állíthatott ki, a vegyipar sárga kupolás pavilonban kapott helyet, és a vizes témájú cégek a tó környékét foglalhatták el. A kiállítók köre nem csak a KGST és baráti országokra korlátozódott, hanem jelen voltak a legjelentősebb nyugati államok is, illetve még USA stand is volt a legtöbb éves rendezvényen.

A vásárok kifejezetten expo jellegűek voltak, tehát nem vásárlásra, hanem termékbemutatásra szolgáltak. Helyi, városi mondás volt, hogy az expókon mindent meg lehetett nézni, amit aztán később nem lehetett megvenni. Tehát az átlag látogató számára „nézelődős”, társadalmi esemény vagy kötelező gyári program volt a BNV.

Nem így a gyártóknak! Számos ma már szép korú gyárigazgató és tervező mesélt arról, hogy a budapesti vásár igazi csemege volt új beszállítók felkutatásában, vagy a nyugati technológia lemásolásához.

A BNV-t 1974-ben költöztették a Hungexpo mai helyszínére, ahol az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) már jelen volt. Az OMÉK innentől "elnyomta" a nemzetközi ipari vásárt, eltűntek a külföldi pavilonok és kiállítók is. Az 1980-as évek elején több szakkiállítást is megtartottak már (pl.: Construma), amely csökkentette az általános, mindenre kiterjedő vásár szerepét.

A BNV a ’80-as évek utolsó éveiben vesztette el végleg jelentőségét. Ekkor már a cégek szabadabban mozoghattak a színvonalasabb és jobb technológiát felvonultató külföldi kiállításokra. Az utolsó Budapesti Nemzetközi Vásárt 1992-ben tartották meg, azonban a mai nagy mezőgazdasági kiállítások szempontjából is elévülhetetlen érdemei vannak a múlt ipari termékszemléinek. Az AGROMashEXPO közvetlen jogelődje ugyan az OMÉK volt, de a BNV is rengeteget tett a vásári kultúra kialakításához, ezáltal ahhoz is, hogy a mai Hungexpon létre tudott jönni egy modern és átfogó mezőgazdasági kiállítás. 

(A történeti áttekintés első részét itt olvashatja.)

agrotrend.hu / N.ZS.E.

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés