Csak a GPS-es traktortól nem lesz nagyobb a termés

Habár az elmúlt években imponáló eredményeket ért el a hazai mezőgazdaság, ha európai léptékben nézzük, akkor egységnyi területre vetítve a kibocsátásunk az európai átlag 50 %-a, miközben a nyugat-európai országokban még a munkaerőköltségek is magasabbak. 

Nem elég a sorvezető, a precíziós technológiáknak minden területet érinteniük kell – fotó: agrotrend.hu

Adottságaink, lehetőségeink révén az Unió mezőgazdasági kibocsátásának akár 3-4 %-át is elérhetné a jelenlegi 1,5-2 %-os részesedésünk, ez azonban nem fog menni, ha a magyar gazdálkodók nem sajátítják el az új technológiai fejlesztések gyakorlati alkalmazását.

– Néhány tízmilliárdos növekedés minden évben benne van az agráriumban, viszont, ha mértékadó növekedést akarunk elérni, nagyon gyors átállásra van szükség az oktatásban, a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt – jelentette ki Prof. dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az idei Agrárközösség – MKB Bank Roadshow kecskeméti megnyitóján. 

A gazdálkodókat ma már a kor kényszeríti az új innovációk alkalmazására – fotó: agrotrend.hu

Az átállás nem csak költségoldalról jelent nehézséget, sokszor hiányzik az alapvető informatikai tudás, nem ritka, hogy a gazdaságok a munkaerő felkészültségének hiánya miatt ütköznek akadályba pl. a számítógép-vezérelt erőgépek használatánál.

– Mivel egyre több az adat, az egyre nagyobb jelentőséggel bíró agrárszakmai ismereteknek az informatikával szimbiózisban kell állnia – hangsúlyozta a NAIK-főigazgató. Nyugat-európai számítások alapján hektáronként akár 20-25 ezer forinttal is növelhető a gazdálkodás eredményessége.

– Magyarországon nem ez a helyzet, nálunk a 20-25 ezer forintos költségmegtakarítási átlag duplája is elérhető

– jelentette ki Prof. dr. Gyuricza Csaba. 

Mindez nemzetgazdasági szempontból évente 350-400 milliárd forintot jelenthetne, vagyis nagyjából annyit, amennyi évente a területalapú és állattartó támogatások összege.

Nem a Duna vagy a Balaton a legnagyobb víztározónk, hanem a termőtalaj.

A talajnedvesség közel 50 %-át veszni hagyjuk, miközben jóval gyakoribbak a csapadékhiányos időszakok, mint korábban. A főigazgató szerint, ha a nedvességgel való gazdálkodást magasabb szintre fejlesztjük, akkor lehet igazán öntözésfejlesztésben gondolkodni, ami elengedhetetlen az ágazat növekedése szempontjából. – Gyalázatos szinten állunk, az Unióban az öntözött területek nagyságát figyelembe véve az utolsók közt vagyunk – tette hozzá.

Az év első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a NAIK-on belül, emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat. Csökkentik az adminisztrációs terheket, valamint az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély az eddigi öt év helyett húsz évre is kiadható.

Nagy változást hozhat a családi gazdaságok átalakítása – fotó: agrotrend.hu

Sok gazdálkodót érint a felesbérleti szerződések megszűnése, illetve fontos részletekben változik a föld adásvétel menete is. Az új földtörvény alapján akár adminisztrációs apróságokon is múlhat majd, hogy a reménybeli földvásárló tudja-e érvényesíteni az elővásárlási jogát. 

Az elővásárlási joggal kapcsolatos változások kapcsán ráadásul új fogalomként megjelent a helyben lakó szomszéd fogalma, ami erős hatással van a sorrendre is.

Dr. Vörös Balázs, az Agrárközösség Jogi üzletágvezetője hangsúlyozta: erősödik a helyi földbizottságok szerepe, a képviselőtestület pedig a jövőben nem vesz részt az eljárásban. A családi gazdaságok átalakítása is nagy változást hozhat, tavasszal bevezetnék a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely a tervek szerint már jogi személyiséggel lesz felruházva, olyan szabályokkal, hogy ne lehessen a nagyobb vállalkozásokat szétírni csmv-re. A családi gazdaságokra vonatkozó adókedvezményt átemelnék a csmv keretei közé, és megmaradna az ősteremelői kategória is.

Új hozzáállás szükséges a mezőgazdasági vállalkozások könyvelésénél is.

2019. január 1-től 12 millió forintra változik az alanyi adómentesség határa, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már nem fog papíron levelet küldeni, csak cég-, illetve ügyfélkapun keresztül – ismertette Törökné Rácz Erzsébet mezőgazdasági adószakértő.

A nyertes pályázatok 40 %-a nem valósul meg.

Statisztikák szerint a 2016 eleje óta elbírált pályázatok nyerteseinek 20 %-a egyből elállt a támogatástól, további 20 % pedig nem tudta gazdaságosan megvalósítani beruházását. Farkas Anita agrárközgazdász szerint a beruházások finanszírozásához kiemelten fontos figyelembe venni, hogy egy papíron veszteséges cég esélytelen arra, hogy banki forrást kapjon a fejlesztéseihez.

Török Zoltán pályázati szakértő szerint a vidékfejlesztési pályázatoknál azok a gazdálkodók számíthatnak sikerre, akik nemcsak a magas értékelési pontszámot célozzák meg beadáskor, hanem már az elején reális fejlesztéseket terveznek, amelyeket később meg is tudnak valósítani.

A Roadshow további állomásain Dr. Nagy István agrárminiszterrel és Font Sándorral, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével is találkozhatnak a gazdálkodók.

agrotrend.hu