Hírek

Egyetemekkel kötött megállapodást a mezőhegyesi ménesbirtok

Hat magyarországi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kedden Budapesten. A dokumentum szerint a ménesbirtok kiemelt oktatási, kutatási és fejlesztési bázisként kapcsolódik be a hazai felsőoktatási rendszerbe.

A szerződést az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Testnevelési Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviselője mellett Farkas Sándor, a ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos és Pap István, a társaság vezérigazgatója írta alá az MTA épületében.

Farkas Sándor emlékeztetett arra:

egy éve került újra teljesen állami tulajdonba a ménesbirtok, majd megalkotta az Országgyűlés azt a törvényt, amely szerint Mezőhegyest a magyar felsőoktatás bázisává kell fejleszteni.

A törvény megteremtette a 8200 hektárnyi területtel rendelkező birtok hatékony gazdálkodásának feltételeit is.

A gazdaság egyebek mellett ezer jó genetikai állományú szarvasmarhával, valamint a Mezőhegyesen honos mindhárom lófajta – nóniusz, furioso-north star, gidrán – összesen 370 egyedet számláló törzsállományával rendelkezik.

Az utolsó lovak megérkezésével és az adás-vételi jegyzőkönyv aláírásával hivatalosan is lezárult 2017. október 27-én a mezőhegyesi kancacsaládokra visszavezethető Gidrán állomány visszatelepítése a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasághoz. A Gidrán lófajta tenyésztése így 60 év után ismét újjáéled a fajta bölcsőjében, Mezőhegyesen – számolt be honlapján a ménesbirtok. 

Az 1784-ben alapított ménesbirtok elindult azon az úton, amelynek a végcélja, hogy Közép-Európa egyik legfejlettebb ménesgazdaságává váljék – tette hozzá a kormánybiztos.

A tervekről elmondta:

a költségvetés támogatásával a napokban elindítják közbeszerzés nyomán egy világszínvonalú szarvasmarhatelep létesítését, majd egy olyan ipari parkot építenek, ahol hosszú távon biztosítva lesz a vetőmag feldolgozása és tárolása.

Elvégzik továbbá 24 műemlék épületük rekonstrukcióját, valamint a jelenlegi 2100-ról 5 ezer hektárra tervezik növelni az öntözhető termőterületüket – közölte. Elképzeléseik között szerepel az is, hogy megfelelő fejlődési pályára állítsák a hátrányos helyzetű dél-békési térséget – mondta Farkas Sándor.

Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy a ménesbirtok hiánypótló képzést kínál, hiszen az agrár-felsőoktatásban óriási igény mutatkozik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A hallgatók olyan kompetenciákra tehetnek szert, amelyek elsajátítását az egyetemek nem tudják biztosítani. Ugyanakkor az egyetemek is tudnak abban segíteni a társaságnak, hogy Európa egyik legfejlettebb agrárgazdaságává váljék – mondta a rektor.

Pap István vezérigazgató kiemelte, hogy a gazdaság már ma is szerepet vállal a középfokú oktatásban, hiszen átvette a helyi agrárképző szakiskola irányítását, most pedig a felsőoktatás szereplőivel jött létre együttműködés.

A megállapodás értelmében a ménesbirtok tangazdasági képzés keretében szervezett gyakorlati oktatási, kutatási és fejlesztési program helyszíne lesz. A felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlatra alapozott képzésben, közös oktatási-kutatási programokban vehetnek részt.

A hallgatók szakmai és tantervi terepgyakorlatokon, valamint a ménesgazdaság egyedülálló üzemágainak kiemelt gyakorlati oktatásában részesülnek, ez az öntözéses gazdálkodást, a vetőmagtermesztést, a környezetgazdálkodást, a szarvasmarha-tenyésztést, a védett történelmi lófajták tenyésztését és a szakszolgáltatás-szervezést egyaránt magában foglalja.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook