Élővizeink szorgos takarítói, a tízlábú rákok

Az állomány méretének megnövekedése arra vezethető vissza, hogy mára visszaszorulóban van egyik legnagyobb ellenségük, az angolna, melyet 1961-től 1991-ig telepítettek ipari mennyiségebn. A kedvező fordulat ellenére a balatoni kecskerákokok mégsem érezhetik magukat biztonságban, mert újabb ellenfélre akadtak, mégpedig az idegenhonos cifrarák személyében.

A Balaton őshonos állatáról és megmaradási esélyeiről kérdezte az agrotrend.hu dr. Ferincz Árpádot, a Szent István Egyetem (SZIE) Halgazdálkodási tanszékének tudományos munkatársát.

agrotrend.hu: Mit kell, mit illik tudnunk a balatoni rákokról?

Dr. Ferincz Árpád: A Balatonban és vízgyűjtőjén korábban két őshonos tízlábú rákfaj volt jelen, a kecskerák – ez volt az elterjedtebb a tóban-, és a folyami rák, amely jobbára a befolyó vizekben volt, főleg a Zala folyóban vagy a Pogányvölgyi vízfolyásban, illetve ezeknek a csatlakozó vízrendszerében voltak nagyobb mennyiségben megtalálhatók. A Balaton esetében több oka is volt, hogy ezek a jószágok elkezdtek visszaszorulni, sőt ezek a tízlábú rákok gyakorlatilag eltűntek.  Fő oka az angolnabetelepítés volt, ami 1961-ben indult el ipari méretekben. Az angolna pedig könnyedén hozzá tudott férni ezekhez a tízlábú rákokhoz, amikor vedlettek. A rákok alapvetően ilyenkor sebezhetőek. A külső kitines meszes vázukat a növekedés során ugyanis időnként le kell dobniuk – hiszen az nem növekszik velük -, és amíg az állat vedlik, addig védtelen. Ezt az állapotot nevezik vajráknak. A vedlés rendszerint valamilyen védett helyen történik, például a kövek között a Balatonban, és korábban nem volt olyan halfaj, amely hozzáfért volna a vajrákokhoz, viszont az angolnák minden gond nélkül be tudtak jutni a kövek közé, és gyakorlatilag fölették a rákokat. Ezzel sikerült majdnem kipusztítani őket a Balaton vizéből.

Ez a veszély mostanra eltűnőben van.

Az angolna lassan kezd „kikopni” a Balatonból, az állomány folyamatosan csökken, különösen akkor, amikor a vízfelesleg miatt leengednek a tóból. Ilyenkor a siófoki angolnacsapdával a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kifogja a fennakadt állatokat. Az angolnaállomány csökkenésével párhuzamosan a rákok újra megjelentek, de ez a folyamat már tart egy ideje, igazából nem újdonság.

Mi játszott még szerepet a visszaszorulásukban?

Az eltűnés másik oka az idegenhonos fajok megjelenése, legnagyobb tavunk esetében ez a cifrarák. A Balaton vízrendszerében csak nem olyan régen sikerült először megtalálni a cifrarákot, amely észak-amerikai származék. Megjelenésüknek azért van jelentősége, mert a tízlábúak egyik nagy veszélyeztetője a rákpestis. A betegségnek a cifrarák hordozója, amely benne nem tesz kárt, a hazai fajokat ugyanakkor elpusztítja.

Balatoni kecskerák – Kép: Preiszner Bálint/MTA ÖK BLI

Mi a szerepük az ökológiai rendszerben?

A tízlábú rákok ökológiai feladata a takarítás. Mindenféle elhullott, állati eredetű szerves anyagot megesznek, ezáltal fontos szerepet játszanak az ökológiai rendszerben, tevékeny és aktív „munkát” vállalnak a Balaton tisztántartásában.

Mit lehet tenni a védelmükben az idegenhonosokkal szemben?

Semmit vagy nem sokat. A kecskerák visszatelepülése és a cifrarák inváziója jelenleg párhuzamosan zajlik a Balatonban. Vannak olyan területei a tónak, ahol pillanatnyilag nagyobb mennyiségben – vagy szinte kizárólag – kecskerákok vannak, és vannak olyan részek, ahol ugyanez a helyzet a cifrarákokkal. Azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy ez a küzdelem hogyan fog végződni, a Balaton meglehetősen egyedi rendszer. Valószínűsíthetően a cifrarák lesz a kedvezményezett, főként azért, mert ellenáll a rákpestisnek, amire viszont a másik faj nem képes. A szakemberek számára feladat lehet a rákállomány monitorozása, a két faj egymáshoz viszonyított mennyiségének, illetve tömegességeinek a folyamatos vizsgálata.

Cifrarák – Kép: akvaguru.hu

Miért tartják bajnak, problémának a szakemberek, ha végül a cifrarák kerül ki győztesen?

Bár az ökológiai funkciójuk nagyon hasonló, természetvédelmi szempontból nem örülünk, mert az idegenhonos fajoknak a hazai élőhelyeken semmi keresnivalójuk nincsen.

agrotrend.hu