2022.06.25., szombat , Vilmos

Hírek

2020. május 11. hétfő • 17:17

Érkeznek vissza Magyarországra a gyurgyalagok

A fecskékhez hasonló méretű, színpompás madaraink költőhelyeinek biztosításával igyekeznek a szakemberek segíteni tavaszi fészekrakásukat.

Valamikor a Fehér-tó egy ha­talmas kiterjedésű, szikes tó volt, nevét is ennek fehér színéről kapta. Az 1920-as évektől halászati céllal kezdtek be­­le az átalakításába, lassan egy halastórendszer vette át a helyét a szikes tónak. Gátakat emeltek, több kisebb rész­­re tagolták a korábban összefüggő vízfelületet, többek között ennek következtében csökkent a területen a gyurgyalagok száma. A foko­­zottan védett státuszt 1982-ben kapta meg ez a madárfaj - írja a delmagyar.hu.

fotó: pixabay.com

Megcsappant a fészekrakó helyek száma

– A molnárfecskék mostanában kezdenek megérkezni, füsti fecskét talán két hete láttam idén először. Sarlós fecskékből a hétvégén észleltük az első példányokat, most érkeznek az első szalakóták és búbos bankák. Valószínűleg hamarosan megérkeznek a sárga rigók és a gyurgyalagok – mondta Bálint Dénes, a Szalakóta Látogatóközpont vezetője.

A szabályozatlan Tisza és mellékfolyói alakították ki évszázadokkal ezelőtt azokat a partfalakat, amelyekben a gyurgyalagok nagy számban tudtak költeni.

A múlt század második felében elvégzett folyószabályozások következtében lecsökkent a fészekrakási lehetőségük, azóta azonban jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A szakemberek találtak már mélyebb nyomvályúban, útpadkákban is gyurgyalagüregeket, de előfordul, hogy házak alapjának kiásott falába költözik be egy-egy pár.

fotó: wikipedia

Partfal helyett műfalak

Bálint Dénes szerint a megfelelő méretű és formájú falak, leszakadt partrészek azok, amelyek a vonulás során le­szállásra késztetik a gyurgyalagokat. Amikor a gyurgya­­lagok elkezdenek a meredek falba ásni, né­­ha akadály­­ba ütköznek, ilyenkor legtöbbször otthagyják a félkész üreget, és új hely után néznek. Amennyiben egy méternél beljebb ütköznek egy kőbe, vagy más akadályba, akkor megváltoz­tatják az üreg irányát, és ásá­­sukkal kikerülik az akadályt.

Az ágak, lombok a ragadozókat segítik

– A legjobb, ha az ember csinál egy nagyjából tíz méter hosszú és egy-két méter magas falat, azt teljesen függőlegesre lecsiszolja, és odafigyel arra, hogy évről évre a környező nö­­vényzet ne foglalja el. Az ágak, lombok ugyanis megnehezítik a berepülést a madarak számára, egyes ragadozóknak pedig megkönnyíthetik az üregekhez való feljutást – tette hoz­­zá a szakember.

Az így kialakított, költés­­re szánt műfalat nem biztos, hogy el fogják foglalni, mert elsősorban a homok- és löszfalakat részesítik előnyben, ám a gyurgyalagok fokozottan védett státusza indokolt­­tá teszi fészekrakásuk elősegítését, a faj további védelmét.

agrotrend.hu / delmagyar.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.