Hírek

Felkészülten kell reagálni a klímaváltozásra

Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte.

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyûlésen tartott elõadásában csütörtökön Nyíregyházán.


Fotó: Pelsõczy Csaba

Nagy István elmondta, a szélsõséges idõjárási jelenségeket, a minõségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.

Rémisztõ az éghajlatváltozást, amely azonban lehetõség is, amellyel élni kell – fogalmazott a tárcavezetõ az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.

Az agrárminiszter a Magyarország elõtt álló fõbb feladatokként a termõtalajok minõségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegõszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erõsítését a mezõgazdasági termelésben, az ágazat korszerûsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdõtelepítési program folytatását jelölte meg.

Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttmûködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.

A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlõdési potenciál rejtõzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezõgazdaság által elõállított termékekre. Az elmúlt idõszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy "van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak" – hangsúlyozta.

Nagy István a "klímaharc" legnagyobb kihívásának a termõtalaj minõségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termõképessége.

Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben – talajmûvelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.

A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitûzött cél további 100 ezer hektár öntözhetõvé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezõgazdaságnak – mondta.

A levegõminõség javítását illetõen leszögezte, a mezõgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen.

A miniszter szavai szerint ezért az agrártárca 2020 után elsõsorban olyan elõírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.

A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta, az Európai Unióban elsõként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezõgazdaságot érintõ modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlõ elõnyöket.

Fejlesztenék a meglévõ digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérõhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi elõrejelzõ szolgáltatásokat.

A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitûzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerûsítését, valamint az erdõtelepítések ösztönzését. Elmondta, a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.

A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehetõ legrövidebb idõ alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdõket létrehozni – tette hozzá.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés