Hírek
Felkészülten kell reagálni a klímaváltozásra
Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte.
Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyûlésen tartott elõadásában csütörtökön Nyíregyházán.
Fotó: Pelsõczy Csaba
Nagy István elmondta, a szélsõséges idõjárási jelenségeket, a minõségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.
Rémisztõ az éghajlatváltozást, amely azonban lehetõség is, amellyel élni kell – fogalmazott a tárcavezetõ az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.
Az agrárminiszter a Magyarország elõtt álló fõbb feladatokként a termõtalajok minõségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegõszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erõsítését a mezõgazdasági termelésben, az ágazat korszerûsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdõtelepítési program folytatását jelölte meg.
Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttmûködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.
A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlõdési potenciál rejtõzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezõgazdaság által elõállított termékekre. Az elmúlt idõszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy "van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak" – hangsúlyozta.
Nagy István a "klímaharc" legnagyobb kihívásának a termõtalaj minõségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termõképessége.
Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben – talajmûvelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.
A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitûzött cél további 100 ezer hektár öntözhetõvé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezõgazdaságnak – mondta.
A levegõminõség javítását illetõen leszögezte, a mezõgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen.
A miniszter szavai szerint ezért az agrártárca 2020 után elsõsorban olyan elõírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.
A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta, az Európai Unióban elsõként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezõgazdaságot érintõ modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlõ elõnyöket.
Fejlesztenék a meglévõ digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérõhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi elõrejelzõ szolgáltatásokat.
A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitûzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerûsítését, valamint az erdõtelepítések ösztönzését. Elmondta, a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.
A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehetõ legrövidebb idõ alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdõket létrehozni – tette hozzá.
agrotrend.hu / MTI