Hírek
Felveszik a harcot az inváziós fajok ellen a Pilisi Parkerdőben
A növények gyorsan terjeszkednek, ezért a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik.
Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak – közölte a Pilisi Parkerdő Zrt.
Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása – fotó: NAK
Az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében.
A tájékoztatás szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa – amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni -, illetve a zöld juhar,
hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.
A japánkeserűfű rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik.
Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni.
Az Észak-Amerikából származó selyemkórót már az 1600-as években betelepítettek Európába,
a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg.
Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását.
A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén.
agrotrend.hu / MTI