2019.11.21., csütörtök , Olivér

Hírek

2015. december 17. csütörtök • 11:29

Földvásárlás: megszólalt Brüsszel is

Egyetlen uniós ország sem zárhatja ki egy másik uniós ország állampolgárát egy esetleges állami földvásárlási programból – ez a lényege annak a birtokunkba került állásfoglalásnak, amelyet Jonathan Hill, az Európai Bizottság biztosa készített.

A kormány tartotta magát a magyar termőföld védelmére tett ígéretéhez, amit bizonyít, hogy eddig egyetlen külföldi sem szerzett földtulajdont Magyarországon – jelentette ki a Fidesz hét végi kongresszusán Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Ez így igaz is, eddig még csakugyan nem vásárolt magyar termőföldet külföldi személy, viszont volt olyan, aki nyert a földárverésen. Például az a német állampolgárságú férfi, aki a Hír TV információi szerint egy bükfürdői apartmanházba van bejelentkezve. Ő a múlt héten több mint 270 hektárnyi állami földet nyert el Vas megyében. A férfi csaknem 430 millió forintot ajánlott a négy területért, amelyek jelenleg a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. kezelésében vannak. Kérdés, hogy őt vagy a hozzá hasonló cipőben járókat miként lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a tulajdonukba menjen át a liciten megszerzett terület.

Ebben a helyzetben tett fel földügyben három kérdést az Európai Bizottságnak Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője. Az elsőben Csáky azt tudakolja, hogy az Európai Bizottság (EB) szerint sértené-e az uniós jogot, ha egy tagállam a tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületek értékesítésére irányuló pályázatokból kizárná egy másik uniós ország állampolgárát, mezőgazdasági termelőjét. A második úgy szól, egyetért-e a bizottság azzal, hogy amennyiben egy tagállam jogszabálya mégis ilyen rendelkezést alkotna vagy tartana hatályban, az nagy valószínűséggel uniós eljárásokat, adott esetben szankciókat vonna maga után, illetve hogy az adott tagállamnak gondoskodnia kellene az uniós jogot sértő helyzet utólagos helyreigazításáról. A harmadikban Csáky azt kérdezi, egyetért-e a bizottság azzal, hogy amennyiben egy tagállam ilyen jogszabályt alkotna vagy tartana hatályban, akkor adott esetben a más tagállamok állampolgárságával rendelkező személyek követelhetnék-e bíróságon e rendelkezés megszüntetését.

A Magyar Nemzet birtokába került Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosának válasza az ügyben. Eszerint a termőföld más tagállam területén való megszerzéséhez, hasznosításához és elidegenítéséhez fűződő jogra az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó cikke az irányadó. Ezért az olyan nemzeti szabályok, amelyek általánosságban kizárják valamely uniós tagállam állampolgárait a más tagállambeli, állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek megvásárlásából, nem lennének összeegyeztethetők az uniós joggal. A bizottság a bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban ellenőrzi a nemzeti jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ne akadályozzák a tőke szabad mozgását és a határokon átnyúló beruházást, hacsak ezt objektív indokok nem teszik szükségessé. A bizottság minden szükséges lépést megtesz – többek között kötelezettségszegési eljárást indít a tagállamokkal szemben – azért, hogy biztosítsa az uniós jogszabályok maradéktalan betartását. Az uniós szerződés vonatkozó cikkelyére pedig közvetlenül lehet hivatkozni a nemzeti bíróságokon.

Ebből az következik, hogy a külföldieket a földvásárlásból nem lehet kizárni, amennyiben ez mégis megtörténne jogszabály útján, a nemzeti bíróságok előtt lehet vitatni ezt a rendelkezést, amelyet a nemzeti bíróság nem alkalmazhat – mondta lapunknak Korom Ágoston európai jogász. Amikor emlékeztettük arra, hogy a miniszterelnök is nyugalomra intett a külföldiek eredményes földlicitjei kapcsán, a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan nemzeti lehetőségek, amelyek az uniós kiskapuk miatt erre is megoldást jelenthetnek. – Használják ezeket más tagállamok is, nemzeti hatáskörben számos intézkedés születhet – tette hozzá. – Mindenki számára teljesen nyilvánvaló például, hogy az állam mindenki előtt élhet elővásárlási jogával – hívta fel a figyelmet.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az állam a földeladások bevételét abszurd módon csakis földvásárlásra fordíthatja. De nem biztos, hogy ezt minden kormánytag ugyanúgy értelmezi. – Ha földet adunk el, a vételárat a költségvetésbe kell befizetni, a megyei jogú városoknál ebből ipari parkokra lehet költeni – mondta például ennek kapcsán Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezzel szemben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy földet vásárolnak majd az állami termőterületek eladásából befolyó pénzből.

agrotrend.hu / mno.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.