Hírek

Folytatódik az áfacsökkentés, és fokozott figyelem van az élelmiszerbiztonságon

Elég lesz az uborka idén, folytatódik az élelmiszerek áfacsökkentése, megtépázta a meggyet a fagy Európa-szerte, tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában, ítéletidő pusztított a földeken, 2,36 milliárd forint érkezik a baromfisokhoz, kötelező lesz regisztrálni a cégkapuba, az életminőséget védi a kormány élelmiszerbiztonsági akcióterve – ezek voltak a hét agrárhírei.

A várakozások szerint közel 18 ezer tonna lesz idén a hazai hajtatott uborka mennyisége, amely elég lesz a belső fogyasztás kiszolgálásához. Szinte csak a profik foglalkoznak a termesztéssel, a kisüzemek és kistermelői kertészetek gyakorlatilag teljesen eltűntek.

Befejeződött az őszi árpa és a magborsó betakarítása Békés megyében, a gazdák hamarosan végeznek a repce aratásával is. A legnagyobb problémát jelenleg az aszályos időjárás okozza. A hirtelen jött meleg a kalászosoknál 15-20 százalékos terméskiesést okozott, a jelenlegi aszály főként a napraforgót és a kukoricát károsítja.

Folytatódik az élelmiszerek 2014-ben kezdődött áfacsökkentése, januártól a fogyasztási hal és a sertésbelsőség áfája mérséklődik 27-ről 5 százalékra. A hal esetében született kormányzati döntésnél fontos szempont volt, hogy rendkívül egészséges élelmiszerről van szó, amelynek hazai fogyasztása egyelőre messze elmarad az európai átlagtól, ami 20-22 kg/fő/év. Szintén jövő év elejétől csökken a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeinek és belsőségeinek általános forgalmi adója.

Az európai meggytermés jelentősen csökkent az Unióban 2017-ben, mert szakértők szerint a nagyobb meggytermesztő országokban több helyen fagy sújtotta az ültetvényeket. Lengyelországban 30-60, egyes régiókban akár 75, Szerbiában 20-50, Németországban pedig 50 százalékos a terméskiesés. Magyarországon a meggy termőterülete közel 13 ezer hektár, amivel a második legnagyobb területű gyümölcskultúra hazánkban. Idén az előző évinél kevesebb, 55-60 ezer tonna meggyet takaríthatnak be, a termés csökkenését az okozza, hogy az áprilisi hűvös, csapadékos időjárás kedvezőtlenül hatott a virágzásra és a megporzásra. Emellett a szaktárca tájékoztatása szerint idén a fagykárok is jelentősek voltak.

Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az afrikai sertéspestis betegségben elhullott vaddisznók, illetve házi sertések száma Európában. A vírus terjedésének évszakos változása, nyári növekedése a korábban fertőzött területeken is kimutatható volt, mely a vaddisznók nagyobb mértékű nyári mozgásával is kapcsolatban áll.

Ítéletidő a földeken, gyökerestől fordultak ki a gyümölcsfák. A viharos szél megtépázta a kalászok szárát is, a jégeső pedig kiverte a gabonaszemeket a földre. A gabonaféléken kívül a legnagyobb kárt az éppen érő gyümölcsök szenvedték: a kajszibarack, a meggy és az alma minősége is lényegesen romolhat.  A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett. Ezután kaphatnak támogatást a kárenyhítési alapból.

Kiírták a 2017-es tanyafejlesztési pályázatokat. A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a Nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2017. augusztus 7-én reggel 8 órakor nyílik meg, és a források kimerüléséig vagy 2017. szeptember 6. 23 óra 59 percig van lehetőség az adatlap elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.

2,36 milliárd forint érkezik a baromfisokhoz. Már utalják az első negyedéves baromfi állatjóléti támogatásokat. Az érintett 1156 gazdálkodó részére a Kincstár összesen 2,36 milliárd forint összegű támogatás kifizetését kezdte meg 2017. július 11-én.

Új vakcinagyártó egységgel bővült a Ceva-Phylaxia budapesti üzeme. Magyarország a Ceva-Phylaxia egyik kiemelt stratégiai központja, valamint legnagyobb kutatási és gyártó telephelye. A cégcsoport jelenleg több mint 600 dolgozónak ad munkát Budapesten. Az itt gyártott baromfi vakcinát a világ szinte összes országába exportálják, így a termelés 95%-a külpiacokra történik. Az új vakcinagyártó egységnek köszönhetően hatszorosára növekszik a budapesti központ gyártókapacitása.

Újabb természetvédelmi fejlesztések indulnak a Mura-vidékén. A kormány több mint 60 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú fejlesztésekre a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszakban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára Letenyén, a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében megvalósuló EU-s Interreg "coop MDD" projekt nyitórendezvényén. A mintegy 2,15 millió euró összköltségű projekten öt ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Magyarország) szakemberei dolgoznak.

Minden gazdálkodó szervezetnek – így az agráriumban érdekelteknek is – regisztrálnia kell a cégkapu-jegyzékbe. A nyilvántartásba vétel 2018-tól lesz kötelező, de a már létező gazdálkodó szervezeteknek még idén augusztus 30-ig be kell jelenteniük elérhetőségeiket.

A hamisítások és visszaélések megakadályozása érdekében új típusú lóútlevelek kibocsátását kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2017. július 1-jétől. A korábban kiadott, régi formátumú passzusok továbbra is érvényesek, a júliusi határnaptól azonban kizárólag az új, megbízhatóbb nyomtatványt állítja ki a hatóság.

A méhlegelő és a zöldugar területek létrehozására is lehet pályázni a Széchenyi2020 honlapon található Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (VP4-4.4.1-16) pályázati felhívás keretén belül. A pályázati felhívás szerint támogatható a méhlegelő és a zöldugar mellett a gyep- és a sövénytelepítés is. A támogatás igényléséhez támogatási kérelmet kell benyújtani a Magyar Államkincstár elektronikus felületén, amelynek határideje 2017. július 31.

Tízmillió köbméter vizet tároltak be a közelmúltban többletként a Tisza-tóba, hogy a várható aszályos időszakban ki tudják elégíteni a térségben megnövekvő vízigényeket – tájékoztatott a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. Ezzel a vízmennyiséggel a Tisza-tó megszokott, 725 plusz-mínusz 5 centiméteres nyári vízszintje 10 centimétert emelkedik.

A magyar emberek életminőségét védi a kormány húszpontos élelmiszerbiztonsági akcióterve, elősegítve az élelmiszerek minőségének emelését, a vásárlói tudatosság fejlesztését és a hatósági tevékenység hatékonyságának növelését – mondta a földművelésügyi miniszter a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen. Azt szeretné elérni a kormány, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, GMO-mentes, jó minőségű és egészséges élelmiszerekhez jussanak – mondta az agrártárca vezetője.

Fotók: pixabay.com

agrotrend.hu

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés