2019.11.12., kedd , Jónás,Renátó

Hírek

2017. szeptember 21. csütörtök • 16:15

Fontos számok a magyar mezőgazdaságról

Tavaly a mezőgazdaság a 2 százalékos GDP-növekedéshez 0,6 százalékponttal járult hozzá, az agrár-külkereskedelmi többlet ez év első hat hónapjában meghaladta a 480 milliárd forintot, az ágazat 2016-os kibocsátása elérte a 2619 milliárd forintot.

Egyebek mellett ezek az adatok is elhangzottak csütörtökön Budapesten azon szakmai konzultáción, ahol a magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyát, a GDP-hez való hozzájárulásának növekedését méltatta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Czerván György a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) elmondta: tavaly a mezőgazdaság a 2 százalékos GDP-növekedéshez, 0,6 százalékponttal, a növekedés csaknem harmadával járult hozzá. Az ágazat 2016-os kibocsátása elérte a 2619 milliárd forintot, amely folyóáron számítva 55,3 százalékos, változatlan alapáron pedig 33,1 százalékos emelkedést jelent.

Hozzátette: az agrár-külkereskedelemben tavaly 2,9 milliárd euró - 900 milliárd forint - többlet keletkezett; mintegy 8 milliárd eurós export, és mintegy 5,2 milliárd eurós import mellett. Az idén az első fél évben az export 4,4 milliárd eurót ért el, 2,75 milliárd euró import mellett. Így az agrár-külkereskedelmi többlet ez év első hat hónapjában meghaladta az 1,6 milliárd eurót, 480 milliárd forintot. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődik, növekedési pályára állt - mondta.

Ismertette, az idei első féléves agrárkivitel értékben 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az aktívum pedig 21,5 százalékkal volt több.

A beruházások értéke szintén nőtt a múlt évben az előző évhez képest; elérte folyó áron a 150 milliárd forintot, szemben a tavalyelőtti 113,6 milliárd forinttal - mondta Czerván György.

Az államtitkár közölte: az idén 1,7 millió hektárról, mintegy 7,8 millió tonna gabonát - ebből mintegy 5 millió tonna őszi búzát - takarítottak be a gazdálkodók. A kukorica várható átlagos hozama hektáronként 6,0-6,5 tonna körüli lehet, a napraforgónál 2,8 tonna várható hektáronként, cukorrépából pedig az egy hektárra eső termés mennyisége 63 tonna körüli lehet. A kukoricát valamivel több mint 1 millió, a napraforgót mintegy 660 ezer, a cukorrépát pedig mintegy 16 ezer hektárról takarítják be az idén.

Magyarországon a mostani uniós pénzügyi ciklusban a Közös Agrárpolitika I. pilléréből - ami a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket jelenti - összességében 8,9 milliárd euró (mintegy 2700 milliárd forint) szolgálja a gazdálkodókat. Míg a KAP II. pilléréből, ami a vidékfejlesztést finanszírozza, 4,1 milliárd euró, mintegy 1200-1300 milliárd forint. Emellett még rendelkezésre állnak a nemzeti támogatási jogcímek is az FM és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) forrásaiból.

Az idén 172 159 termelő igényelt alaptámogatást (SAPS), 4,9 millió hektárra. Az alaptámogatás keretösszege  mintegy 224 milliárd forint. Az alaptámogatás és a zöldítés együttesen hektáronként mintegy 70 ezer forintot tesznek ki. A fiatal gazdák többlettámogatása pedig hektáronként mintegy 21 ezer forint. A nemzeti támogatások finanszírozására az idén mintegy 95 milliárd forintot terveztek a költségvetésbe, ez jövőre várhatóan 96 milliárd forint lesz. Az EU által közvetlenül térített támogatások összege pedig az idén és jövőre is mintegy 395 milliárd forint lesz. Az államtitkár megemlítette, a sertéságazat támogatására több mint 19 milliárd, a baromfi ágazatéra pedig mintegy 14 milliárd forint jut.

Az áfacsökkentési intézkedéseket - amelyek 2014-ben kezdődtek - Czerván György sikeresnek minősítette, hozzátéve, hogy jövő januártól a hal és a sertésbelsőségek áfája is 5 százalékra csökken. Az agrár-kárenyhítési alapnak 75 ezer tagja van, 3,7 millió hektár területtel, a befizetett összeg 4,17 milliárd forint, amit az állam ugyanennyivel egészít ki. A számítások szerint így jövő tavasszal már mintegy 27 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kárenyhítés finanszírozására. Megemlítette, a közvetlen termelői kártalanításra és a levágott állatok után a madárinfluenza kárenyhítésére 11 milliárd forintot fizettek ki.

Magyarország abban érdeket, hogy a KAP radikálisan ne alakuljon át, a 2020 utáni KAP-ról egyelőre semmilyen hivatalos javaslat nem jelent meg, így minden eddigi információ erről a témáról csak spekuláció, találgatás - mondta.  Az Európai Bizottság várhatóan novemberben hozza nyilvánosságra elképzeléseit a KAP jövőjéről - tette hozzá.

agrotrend.hu / MTI

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.