Fórián Zoltán, ember a szakértő mögött

– Az agráriumban nem csak frappáns előadásairól, nyilatkozatairól, cikkeiről, hanem közvetlenségéről, segítőkészségéről, és igen széles körű, áttekintő szakmai világképéről is ismerik. Honnan ez a holisztikus megközelítés?

– Azon igen kevés ember közé tartozom, akinek megadatott, hogy szakmai pályám kezdete óta az egész élelmiszergazdaságra való rálátás volt a feladatom. Nem kényszerültem túl mély szakosodásra sem a kutatói munkám, sem a tanácsadói tevékenységem során. Emiatt nagyon szerencsésnek tartom magam, hiszen személyiségemnek is meghatározó része a dolgok minél átfogóbb megértése. Az utóbbi mintegy tíz évben, amióta a világ mezőgazdasági piacai egy, a korábbinál jóval bonyolultabb összefüggésrendszerben működnek, ez már nélkülözhetetlen a tisztánlátáshoz.

Azt szoktam mondani, hogy nem átláthatatlanná, csak nehezebben átláthatóvá váltak az agrárpiacok.

Egy átlagos gazdálkodó e nélkül is rengeteg kihívással szembesül mindennapi munkája során. Egyszerre kell a szakmájában tartani a lépést a rendkívül felgyorsult fejlesztésekkel, értenie kell a kereskedelemhez, a támogatáspolitikákhoz, a humánerőforrás-menedzsmenthez, a könyveléshez, az adózáshoz, az internethez, az adatbázis-kezeléshez, az információs tengerben való eligazodáshoz, és még hosszan sorolhatnám azokat a képességeket, amelyek nélkül egyre nehezebb a felszínen maradni.

Nehezen várható el, hogy az óhatatlanul „begyűrűző” nemzetközi piaci hatásokat is nyomon kövesse. Persze sok egyéb mellett, de erre valók a magam fajta elemzők, stratégák. Mindig arra biztatom ügyfeleimet, hogy ma már nem költséges dolog egy-egy telefonhívás, csörögjenek rám nagyobb üzleti döntéseik előtt.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ frissen kinevezett vezetője – fotó: Erste Bank

– Térjünk vissza az indíttatáshoz: az élelmiszeripar iránti elköteleződése a Kabai Cukorgyárhoz köthető, ahol érettségi után egy évet, mint répavonali táblakezelő, majd – kampányon kívül – mint betanított szivattyúlakatos dolgozott.

– Életre szóló élmény volt a kemény fizikai munka, a dolgozókkal való együttélés. Ma is meggyőződésem, hogy minden mérnöknek, vagy egyéb diplomásnak, aki fizikai munkásokat akar irányítani, meg kellene szereznie ezt a tapasztalatot. Így lettem először élelmiszeripari üzemmérnök, majd mérnök is. A mérnökké való kiegészítés három éve során a közgazdász végzettséget is megszereztem, és közben tudományos diákköri munkát is végeztem. Az ez utóbbiban elért sikerek vittek aztán az Agrárgazdasági Kutató Intézetbe, és kötöttek tartósan a budapesti élethez, amit aztán életem párjának megtalálása is megerősített.

Ha innen, a több mint negyedévszázados távlatból visszanézek a pályámra, akkor egy egyenes vonalat látok. Az egyetem és a kutatóintézet adta tudományos alapokat ugyanis egy nemzetközi pénzintézet, a világ legnagyobb agrárbankjában szerzett látásmód, módszertani gyakorlat egészítette ki, majd egy tucat év az ország vezető agrárpiaci tanácsadó cégénél tett még inkább gyakorlatiassá.

– Az egyenes meghosszabbítása egyértelműen már egy saját ötlet, elképzelés, a tanácsadó pénzintézeti modell kialakítása és működtetése felé mutatott?

– A Takarék Csoportban töltött évek során ennek eszköz- és módszertani hátterét volt lehetőségem kicsiszolni. Mindezen alapok pedig az Erste Bankban fognak remélem hamarosan beérni, és még több gyümölcsöt érlelni. Akár a szakigazgatás, a szakmai szervezetek, akár a pénzintézetek, a gazdálkodók vagy integrátorok, feldolgozók számára dolgoztam, mindenütt láttam egy olyan kapcsolódási, illetve hozzáadott érték előállítási lehetőséget, amelynek alapja a piaci átlátás, sőt előrelátás, a taktikai és stratégiai tanácsadás.

A magyarországi élelmiszer-terméklánc szereplői napjainkban jutnak arra a felismerésre, hogy van olyan speciális tudás, amit szervezetükön kívülről kell igénybe venniük.

Ha pedig ezek a képességek éppen egy olyan fontos stratégiai partnerüknél, mint a bankjuk érhetők el, akkor az kedvező hatással van minden fél együttműködési készségére, a kölcsönös bizalomra és a sikerességre egyaránt.

Fenti gondolatmenet alapján talán érzékelhető az, hogy a szakmai és közgazdasági vonalakat tudatosan építettem egymásra, és elemző munkával, folyamatos tanulással, és önfejlesztéssel alakítottam olyanná, hogy alkalmassá váljanak azon célok elérésére, amelyek az agrártanácsadó pénzintézeti modellhez nélkülözhetetlenek.

– A mostani munkahelyváltás kapcsán elmondható, hogy továbbra is a saját útját járja?

– A döntés meghozatalát a körülmények felgyorsították, de én továbbra is úgy látom, hogy az elképzeléseim mentén haladok előre. Három gyermekemnek is azt tanítom, hogy gyakran nézzenek hátra, értékeljék a mögöttük lévő eseményeket, majd forduljanak előre, és próbálják az így kialakuló vonalat meghosszabbítani. Így könnyen észreveszik, ha letérnek saját útjukról, és nem kell megvárniuk, amíg jönnek a negatív jelzések, amelyek visszaterelnek.

Mivel a párom és én is nagycsaládból származom, természetes volt, hogy legalább három gyermeket szeretnénk. A két nagyobbacska leány és a fiúcska csodája a jutalom minden fáradozásért, és ad értelmet az életnek. Az sem véletlen, hogy mindketten aktív sportolói pályafutást tudhatunk magunk mögött. A kitartás, az önfegyelem, az erőfeszítések természetessége jól hasznosítható tulajdonságok a munka során. Jó példa erre az, hogy a gyári munkás időszakomban megszokott korán kelést a mai napig megőriztem. Ezzel igen értékes órákat nyerek a reggeli időszakban legyen az közlekedés, vagy csendes elmélyülést igénylő alkotó munka. Sok ügyfelem tudja rólam, hogy már hatkor a gépem előtt ülök, és a korai órákban hív fel piaci tanácsokért, árelőrejelzésekért. Néhány adat, piaci folyamat megismerése, esetleg a döntéseik megerősítése nagy lökést adhat a gazdáknak, és ma már igazán nem nagy költség.

– Mindezek mellett pedig a Magyar Sajtlovagrend tagja.  

– A tejes szakma megtisztelő jelölése és – a próbák kiállása utáni – felavatás életem egyik meghatározó élménye. Esküm szerint minden tőlem telhetőt megteszek a magyar sajtkultúra javításáért, a magyar sajt hírnevének öregbítésért. Sok munka vár még ránk e téren is, de e példa arra is jó, hogy kiterjesszük az egész magyar agrárgazdaságra. Még félig sincs tele a pohár.

A magyar agrárium teljesítménye saját korábbi eredményeihez képest jelentősen és folyamatosan javul, de nagymértékben nyitott piac lévén, magunkat inkább a nemzetközi versenytársakhoz kell mérnünk.

A további fejlődés kulcsai jól megfogalmazhatók: a támogatásoktól való függés mérséklődése, az együttműködések kiterjesztése, a szemlélet, a felkészültség és a technológiák fejlesztése. E fogalmak mögött egy sor olyan tényező van, mint például a piaci gondolkodás, felkészültség, a megfelelő stratégiai partnerek kiválasztása legyen szó pénzügyekről, beszállítókról, szolgáltatókról, vevőkről.

Nagyon fontos, hogy ne a beruházásaink igazodjanak az elérhető támogatásokhoz, hanem fejlesztési stratégiánkat alakítsuk ki úgy, hogy abban figyelembe vesszük a támogatásokat. A mögöttünk lévő évtizedek ugyanis e két görbe azonos lefutásáról szóltak. Amikor pedig fejlesztéseket illeti, az öntözés, a precíziós technológiákkal való lépéstartás és az emberi erőforrás kérdése nem kerülhető meg.

Ami az előttem álló célokat illeti, elsősorban a család, a gyermekek egészségesben és egészséges felfogásban való nevelése áll az első helyen, de az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetése révén a bank agrárpiaci pozícióinak, arculatának erősítése, az agrártanácsadó bank modelljének kiteljesítése is előkelő helyet foglal el.

agrotrend.hu