Gőzerővel aratás – a kalászosoknak hiányzik a májusi eső

Rövid idő alatt több európai országban számos afrikai sertéspestises (ASP) állatot regisztráltak. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz. 

A hazai sertéságazat fennmaradása és középtávú fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára, ezért a NÉBIH kéri, hogy a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek!

fotó:123rf

Jelentős károkat okozhat Magyarországnak az afrikai sertéspestis – A vaddisznók révén természetes úton is Magyarországra juthatnak a kórokozók, de az illegális kereskedelem is segítheti a terjedést. A kór emberre nem veszélyes, de az érintett országokkal szemben jelentős bevételkiesést okozó kereskedelmi korlátozások lépnek életbe.  Kárpátalja két további térségében, a Técsői és a Volóci járásokban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozóját elhullott vaddisznók tetemeiből, és ezzel fél év alatt hatra nőtt az ukrajnai megye azon járásainak száma, amelyekben ASP-vírusfertőzéstől elpusztult vaddisznókat találtak. 

fotó:123rf

A tavalyinál öt százalékkal kevesebb őszi búzát takarítottak be eddig Tolna megyében, a repcetermés pedig tíz százalékkal maradt el a 2016-os átlagtól; a termelők az aszályos időjárással magyarázzák a terméseredményeket. A kalászos növénynek nem tett jót, hogy május 6-tól 40 napig nem volt csapadék, ugyanakkor a meleg miatt kényszerérés kezdődött, ami miatt alacsonyabb a búza sikér- és fehérjetartalma. 

Befejeződtek a nyári aratási munkák Békésben. A gazdák várhatóan nem tudnak nagy nyereséget realizálni az idén. Sok helyen pusztított tűz, a 29 tűzeset során 16,7 hektárnyi mezőgazdasági terület égett le. A jég is nagy kárt okozott a megye egyes területein, Medgyesegyháza egy részén a dinnyetermést verte el. A kárfelmérés még folyamatban van. A héten a szalma betakarítását és a tarlóhántást is elvégzik. 

A búza több mint 80 százalékát már learatták Zala megyében, az átlaghozam 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. Az elmúlt napokban a záporok, zivatarok késleltették a betakarítási munkákat, a leesett csapadék viszont jelentősen segíti a talajmunkákat. A megye egyes járásaiban a termény mennyisége és minősége közt is jelentős különbségek vannak.

A búza aratásával végző termelők elégedettek a termés mennyiségével és minőségével is, és az árak további emelkedését várják. A malmok pedig arra készülnek, hogy az új termésből készülő liszt árát 5-10 százalékkal megemelik. Az áremelés végigmehet az egész termékpályán, és a kenyér, valamint a többi pékáru is drágulhat. 

fotó:123rf

Magyarországon a kajszi termése 10-27 ezer tonna között mozgott az elmúlt öt évben. A kajszi a kiemelt nemzeti értéktárban szereplő gyümölcs, emellett uniós földrajzi védelemmel is rendelkezik. A kajszi idei szezonja korábban kezdődött és vélhetően hamarabb fejeződik be a szokásosnál. Ehhez hozzájárul, hogy a hosszas nyári forróság után az elmúlt hetek erős esőzései, viharai országszerte jelentős károkat okoztak. Emellett a fitoplazma betegség miatti fapusztulás is gondot okozott a kajszibarack-ültetvényeken.

Idén az átlaghoz közeli, 550-600 ezer tonna almatermést vár a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a tényleges termés a következő két hónap időjárásának is függvénye. A terméktanács szerint nem várható a fogyasztói árak nagyobb emelkedése. A termésmennyiség stagnál ugyan, de évente nagyon nagy kilengéseket mutat. Az Európától való jelentős elmaradásunk és a negatív tendenciák oka, hogy ültetvényeink mintegy fele korszerűtlen, amelyet alacsony technológiai és ráfordítási színvonal mellett művelnek, és mindössze kb. 5 ezer hektár az igazán versenyképes, „profi” ültetvény.

Kiemelkedően jó évjáratra számítanak idén a villányi borvidék termelői. A tartósan hideg téli időjárás és a kevés nyári csapadék miatt kevés növényvédelmi beavatkozásra volt csak szükség eddig az ültetvényeken.

fotó:123rf

Pécsen zárult szerdán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a bortermelőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által július elején indított Bor roadshow programsorozat. A két szervezet szakemberei hat magyar borrégióban folytattak párbeszédet a szőlő- és borágazat képviselőivel, illetve az ügynökség turisztikai márkára és magyar borra vonatkozó marketingkoncepcióját ismertették meg a piaci szereplőkkel.

Megerősödtek a magyar borászatok, de hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek. A sok családi kisvállalkozás mellett néhány technológiai fejlettségben és termelési volumenben élen járó óriás határozza meg az ágazatot. A céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint a hazai borászatok összesített árbevétele 101,16 milliárd forint volt az elmúlt évben, a forgalmi adatok alapján a legkisebb résztvevők vannak többségben.

Új lehetőségek a szőlőtermelők jövedelemstabilizálására – A Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) néhány hónappal ezelőtt tartotta tisztújítását. Az új elnökség tagjai Fazekas Sándor miniszter meghívására egyeztetésen vettek részt a Földművelésügyi Minisztériumban. Az MSZBSZ a legrégebbi érdekvédelmi szervezet Magyarországon, amelyik szakmai munkájával megalapozta a mostani hegyközségi rendszert. Tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, mivel a legnagyobb borpiaci szereplőként az MSZBSZ tagsága adja a teljes hazai borforgalom 60-65%-át. 

Augusztus elsejétől 10 milliárd forint összegű nyílt pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A pénzből 1100-1200 kkv-nál több mint 5 ezer új munkahely jöhet létre és további mintegy 10 ezer már meglévő megőrzését is támogatják.

fotó:123rf

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívásra jelentős túligénylés mutatkozott, amelyet a Miniszterelnökség a források megemelésével kezelt. 55,2 milliárd forinttal támogatja a Miniszterelnökség a tejtermelőket. A nyertes pályázók a támogatói okiratokat elektronikus úton a napokban fogják megkapni. A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében nyár végéig még további fontos – pl. kertészeti, állattenyésztési, borászati – felhívásokról születnek támogatói döntések. 

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra összességében 63,7 milliárd forintot fizettek ki 2017 első negyedévében. A tervek szerint 2017-ben mintegy 722 milliárd forint szolgálja az agrárium és a vidék fejlesztését támogatás formájában. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette az idei első negyedéves agrártámogatások pénzügyi összesítését.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívásainak is köszönhetően aktívak voltak a magyar gazdálkodók az uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő konzultáció során. Hazánkból érkezett a hatodik legtöbb vélemény a reform tervezéséhez. A válaszadók közel kétharmada támogatja, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megmaradjon.

agrotrend.hu