2019.11.20., szerda , Jolán

Hírek

2019. július 31. szerda • 12:20

Gutenberg megnyugodhat

Sokunk gyermekkorának kedves emléke, amint apa a reggeli kávéja mellett újságot olvas. Többünk életében apa már nincs jelen, de mi a helyzet az újságokkal?

A kilencvenes évektől egészen a legutóbbi válságig csúcson voltak a hazai nyomtatott lapok, hiszen a rendszerváltás után végre mást is meg lehetett írni, mint amit a párt elvárt. Az internet még éppen csak a szárnyait próbálgatta, az írott sajtó pedig sokadik fénykorát élte.

Az e-book olvasók megjelenésével sokan a könyvek, az internet elterjedésével pedig összességében a nyomtatott lapok, magazinok halálát jósolták. Nos, eddig egyik sem következett be. Bár a mérleg nyelve lassan az online csatornák felé billen, Gutenberg öröksége még remélhetőleg sokáig velünk marad. Az emberek továbbra is szeretik a papíralapú olvasnivalókat, ezt támasztják alá a Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) 2018. III–IV. negyedévének számai is, amelyek szerint a

18–64 éves magyar lakosság 78 százaléka választ írott tartalmakat, és ebből mintegy 6,5 millióan nyomtatott sajtóterméket.

Az online sajtó legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy többségében ingyen van és könnyen elérhető. A fiatalok ma már egyértelműen elsősorban online tájékozódnak, de az idősebbek esetében is magas az interneten olvasók száma. A digitális médiumok reakcióideje nagyon rövid, a hír ráadásul megosztható, kommentelhető, egy-egy jó tartalom pillanatokon belül akár milliókat tud elérni.

Éppen a gyors tempó miatt azonban a minőség sokszor csorbul, s nem mindig van idő javítani az egyébként könnyen szerkeszthető szöveget. Az okoseszközről olvasónak a figyelme sem tart sokáig, így hát muszáj rövid, velős tartalmakat kínálni a számára. Ráadásul ma már az online térben is hatalmas a választék, nehéz kitűnni a tömegből.

A nyomtatott sajtóterméket kézbe lehet fogni, megmarad. Viszont többnyire pénzbe kerül, nem tud olyan friss lenni, mint az online, hiszen lassabban reagál a történésekre, ugyanakkor a hosszabb rendelkezésre álló idő miatt általában valamivel magasabb minőséget képvisel. Ha viszont mégis hiba marad benne, az visszamenőleg nem szerkeszthető. Az is igaz, hogy az olvasás élményét nem szakítják meg a kéretlenül a szemünk elé úszó reklámok.

Az AgroStratéga – ismerve az átlagos tartalom­fogyasztás fenti trendjeit – néhány éve nyomon követi, hogyan oszlanak meg az agrárszakmai információk keresésének módjai. A mért adatok azt mutatják, hogy ma már

az agráriumban is gyakrabban nyúlnak a digitális eszközökhöz akkor, amikor információt keresnek.

Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta megoszlása ebben a kérdésben 70:30 az online javára.

A fenti folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is.

Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.

A döntéshozók 43%-át képviselő Baby Boomer generáció 37%-a a nyomtatott, míg 63%-uk az online csatornákat választja akkor, amikor szakmai információt keres.

Az életkor csökkenésével fordított arányban van az online források előnyben részesítése, az Y generáció esetében például ezek aránya már eléri a 80%-ot.

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja.

Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége).

E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.

 

 

 

Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről: https://agrostratega.hu/letoltesek.html 

Pólya Árpád – Varanka Mariann

agrostratega.blog.hu

 

 


 

agrotrend.hu / AgroStratéga

(X)

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.