Ha nincs öntözésfejlesztés, nem javul a versenyképesség

Az elmúlt hónapokban átszerveztük a falugazdász-hálózat működését, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is hatékonyabban segíthessük a gazdálkodókat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A Mediaworksnek adott interjújában kitért arra is, hogy a kamara kiáll az ország GMO-mentessége mellett és erősítené a földbizottságok szerepét.

Győrffy Balázs: Az öntözésfejlesztés terén még nagy munka vár ránk – fotó: agrotrend.hu

A NAK elnöke az agrárium fejlődéséről és további bővülésről is nyilatkozott:

– Olyan jelentős fejlődés ment végbe 2010 óta, amelyre korábban nem nagyon volt példa, folyó áron másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása.

Ugyanebben az időszakban az agrárexport is 50%-kal bővült. Azonban még számtalan kihívás áll előttünk, ezekre a nemrégiben bemutatott, többéves fejlesztési programcsomagunkban igyekeztünk válaszokat találni.

A programcsomag főbb feladatai:

• konkrét javaslatok a stabil és versenyképes birtokszerkezet megteremtése,
• a működési formák átláthatóvá tétele,
• az önkéntes együttműködések ösztönzése,
• a modernizáció felgyorsítása,
• a termés- és jövedelembiztonság javítása a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében,
• részletesen taglalt adózási intézményrendszer, illetve a támogatáspolitika terén szükséges intézkedések

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a falugazdász-hálózat megtartása jó döntésnek bizonyult:

– Az adminisztrációs terhek enyhítésén és szakmai tájékoztatáson túl közel 1000 milliárd forintra rúg az az összeg, amihez az elmúlt években a gazdálkodók a falugazdász-hálózaton keresztül hozzájutottak – mondta Győrffy Balázs.

Az elmúlt hónapokban a NAK átszervezte a vidéki hálózatát.

A munka szempontjából ideális méretű, nagyjából egységes taglétszámmal rendelkező körzeteket alakított ki a kamara, országszerte összesen 67-et. Az elnök elmondása szerint ettől a lépéstől leginkább a hatékonyság növekedését várják.

A nemrégiben kialakított élelmiszeriparikoordinátor-hálózatról pedig a következőket nyilatkozta:

– Elsősorban segítjük a gazdálkodókat abban, hogy felismerjék, változni, fejleszteni kell, hiszen az élelmiszerek iránti keresletbővülés adott lesz,

a kérdés az, hogy az ebből eredő lehetőségeket ki tudjuk-e használni. A célunk, hogy ne csak egyszerűen tájékoztassuk őket, hanem magyarázzuk el, milyen haszna származhat egy információból, vagy miért jó nekik egy pályázat.

Ennek a szemléletváltásnak lesz az első lépcsője egy széles körű és proaktív tájékoztató kamarai kampány a téli hónapokban, amit számos hasonló követ majd. Most az őszi nagy munkák utáni időszakot arra használjuk, hogy számos aktuális pályázattal, tájékoztatással keressük meg és segítjük a magyar gazdákat.

Győrffy Balázs kitért a hazai GMO-mentes termékekre is,

• méz,
• bor,
• pálinka,
• csemegekukorica, 

amelyek elmondása szerint jelenleg is a legfontosabb exportképes magyar termékek közé tartoznak. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezek a termékek a világ piacain magasabb áron értékesíthetők a genetikailag módosított termékekhez viszonyítva.

– A fehérjeprogram megvalósításával, azaz a GMO-mentes takarmányozással pedig tovább erősíthetjük hazánk piaci pozícióit azáltal, hogy nemcsak az alapanyagok terén, de az állattenyésztés és a feldolgozott termékek viszonylatában is aktív termelők tudunk lenni.

A kamara teljes mellszélességgel kiáll a továbbiakban is az egyébként az alkotmányunkban is rögzített GMO-mentességünk mellett

– mondta.

– A termésbiztonság javítása terén idén már sikerült egy nagyot előrelépnünk, hiszen átadtuk az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszert. Az öntözésfejlesztés terén viszont még nagy munka vár ránk,

enélkül elképzelhetetlen a versenyképességünk javítása.

A mezőgazdasági területeinknek még a legaszályosabb években is csak a 2%-át (az uniós átlag negyedét), ténylegesen 80 ezer hektárt öntözünk. A jelenlegi öntözött terület nagyságát 20 éven belül legalább 1 millió hektárra kell emelni.

Csak ott lehet a felszín alatti vizekhez hozzányúlni, ahol felszíni víz nem áll rendelkezésre. Az öntözésfejlesztéshez a kormányzat részéről is adott a támogatás:

2020 és 2030 között az öntözést szolgáló fejlesztések előkészítésére, a különféle beruházások tervezésére, kivitelezésére évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít

– fejtette ki gondolatait az öntözés kérdéséről.

A NAK elnöke az interjúban kitért még a hazai termőföld használatának kérdésére. Szerinte az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása. Továbbá a gazdák összefogásáról is kérdezték: Támogatni kell az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját – mondta.

agrotrend.hu / NAK