Hírek

Hátrányban a hazai agrárium

Az agrárgazdaságok üzemszerkezeteiben hatalmas különbségek vannak az Európai Unió keleti és nyugati fele között: a keleti régió – Magyarországgal együtt – technológiában és szakképzettségben is elmarad a Nyugattól. A hátrányok leküzdésében az uniós támogatások segíthetnek, ugyanakkor mostanra oda jutottunk, hogy már agrárszakemberekre is égető szükség van.

Jelentős változáson ment át a 2004-es EU-csatlakozás óta a kelet-európai országok agrárüzem-struktúrája, a nyugati országok átlagosan 16 hektárnyi területű operatívan működő farmjaikkal is világpiaci tényezők tudnak lenni, miközben mi nem tudjuk kihasználni az adottságainkat. Erre az élelmiszer-gazdaság legnagyobb hitelezőjének számító K&H Bank agrárüzletág-fejlesztési főosztály­vezetője hívta fel a figyelmet. Tresó István szerint itthon mennyiségi és minőségi javulásra is szükség van, a változások elindításához pedig az uniós támogatások lehetnek a segítségünkre.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója ennek kapcsán kifejtette, hogy az unió keleti és nyugati felének mezőgazdasága közelít ugyan egymáshoz, de még mindig hatalmas különbségek vannak közöttük, az utóbbiak javára. A keleti régió a koncentrációban és modernizációban egyaránt lemaradásban van, habár a gazdaságok száma közel másfélszerese, fizikai átlagméretük alig harmada, az általuk használt összes földterület alig fele a nyugati régió átlagának, munkaerő-felhasználásuk mégis valamivel nagyobb. Sőt: 2004 óta az állattartásban is tovább nőtt a két térség közötti szakadék. A régi tagországokban nagyon nagyfokú a koncentráció, itt található Európa állatállományának négyötöde, az egy hektárra jutó állatsűrűség pedig közel kétszer akkora, mint a tíz, 2004-ben csatlakozott új tagországban. Utóbbiakból 2005-ről 2013-ra a sertésállomány 32,6, míg a tejelő tehenek 21,7 százaléka, összességében 4,3 millió állattartó gazdaság tűnt el.

A humán tőkében is van még hová fejlődnie a keleti régiónak. A 2004-ben csatlakozott országokban jelentősen javult ugyan a nagy gazdaságok vezetőinek agrár-szakképzettsége (az alapfokú szakképesítés aránya 1,4-ről 5,2, a felsőfokú szakképesítésé 6,6-ről 13,3 százalékra nőtt), Európa fejlettebbik felén még mindig jóval magasabb ez az arány. Az alapfokú szakképesítésűek aránya 29,4, a felsőfokúaké 58,7 százalék Nyugaton. Ráadásul továbbra is nagy kérdés a mezőgazdaságban az utánpótlás. A koncentráció és specializáció tovább zajlik, a humán tőke iránti kereslet is nőni fog, de a szakképzett munkaerőért a gazdaság minden szektora versenyez. A K&H Bank pályakezdők körében végzett kutatása szerint az agrárpálya a fiataloknak kevésbé vonzó, meglátásuk szerint alacsony a társadalmi presztízse. A bank idén is meghirdette és a tervek szerint jövőre is folytatja tavaly elindított ösztöndíjpályázatát az agrár-felsőoktatásban tanulóknak.

agrotrend.hu / mno.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés