2021.03.06., szombat , Leonóra, Inez

Hírek

2020. január 24. péntek • 17:40

Hazai agrárszakember szobrát avatták Szekszárdon

Dr. Sáringer Gyula a hazai növényvédelmi állattan és a rovarökológia nem­zetközileg is kiemelkedő professzora volt. A 2009-ben elhunyt akadémikus mellszobrát a múlt héten avatták Keszthelyen. Bár a néhai tudós Zala megyéhez kötődött, Tolna megyéhez is erős kötelék fűzte.

A szobor­avatáson ugyanis – egyéb jeles személyiségek mellett – a Szekszárdon élő Sáringer József (borítóképen jobbról a második) is részt vett. Méghozzá nemcsak hivatalból, mint az agrárium ugyancsak ismert szakembere, hanem rokonság okán is: miután az elhunyt professzor öccse - írja a teol.hu.

fotó: teol.hu

Sáringer József nyolcvanhat éves, és akárcsak testvére, Nagybajomban gyerekeskedett. Gödöllőn végezte el az agrártudományi egyetemet, majd szakmai tevékenysége Tolna megyébe szólította. Mint a Tolna Megyei Növényvédő Állomás főagronómusa, már 1960-ban cikket írt a Tolna Megyei Népújságba, a gabonafutrinka elleni védekezésről.

– Ebben az időszakban néhai bátyám már jelentős tudományos pályafutást mondhatott magáénak – mondta Sáringer József. – A keszthelyi kutató laboratóriumban a burgonyabogár vizsgálatának szentelte ekkori munkásságát. Jermy Tibor kollégájával közösen írt, német nyelvű közleménye, mely 1955-ben jelent meg az Acta Agronomica című folyóiratban, valósággal berobbantotta a nemzetközi mezőnybe.

Sáringer Gyula később részben megírta, valamint megszerkesztette a Kertészeti kártevők című, ma is alapműnek számító, nívódíjas könyvet. 1990-ben nagy fordulat következett be életében, miután a Magyar Tudományos Akadémia levelező – majd később rendes – tagjává választotta. Három évvel később megpályázta és el is nyerte a Pannon Agrártudományi Egyetem rektori székét. 1998-tól 2002-ig országgyűlési képviselőként több, a kutatóintézetek és az egyetemi rendszer átalakítására vonatkozó javaslata valósult meg.

– Szüret idején, ha csak tehette, eljött hozzánk Szekszárdra, és beállt a többiek közé, segített a szedésben – közölt bátyjáról egy adalékot Sáringer József. – Akkor még volt ezerötszáz négyszögöl szőlőm. Bár nem volt szeszesital-fogyasztó, azért a szekszárdi bort megkóstolta, és nagyon ízlett neki.

Dr. Sáringer Gyula egyik 2006-os előadásában kitért a globalizációra. „Sok negatívuma mellett én azt a pozitívumát emelném ki, hogy talán eltünteti azokat az égbekiáltó különbségeket, amelyek a gazdag és szegény népek között jelenleg fennállnak.” Felhívta a figyelmet egy lehetséges veszélyre is. „A különböző népcsoportok, továbbá növény- és állatpopulációk több millió éve élnek ugyanazon környezetben. De mi lesz, ha a mikroorganizmusok, vírusok a jelenlegi népvándorlás útján elkerülnek távoli életközösségekbe és ott találkoznak nem ellenálló szervezetekkel.”

agrotrend.hu / teol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.