2022.05.26., csütörtök , Fülöp, Evelin

Hírek

2022. január 05. szerda • 10:28

Hiányolja a munkaerőt az agrárium

A gépkezelő, gépszerelő és állattenyésztésben jártas szakemberek a legkeresettebbek a hazai mezőgazdasági cégeknél, de hiány van a kertészekből, a technikusokból és a növényorvosokból is – derült ki az AKI elemzéséből. Az ágazat munkaerőgondjaira megoldást jelenthet a jelentős átalakításon átesett agrárszakképzés, a vállalkozások körében azonban egyelőre nem túl népszerű a duá­lis képzésben való részvétel.

Az elmúlt években tovább emelkedett a foglalkoztatás a mezőgazdaságban – 2015 és 2020 között 4,1 százalékkal –, ám az ágazatban továbbra is számos pozíció betöltetlen maradt - írta a Magyar Nemzet. Az agrárium munkaerőéhségét jól mutatja, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2018 és 2019 őszén végzett felmérései szerint az agrárcégeknek még mindig komoly kihívást jelent a munkaerő-toborzás és a foglalkoztatottak megtartása. 

A mintegy 1700 üzemben végzett felmérés szerint az üzemvezetők negyven százaléka szembesült munkaerőhiánnyal.  A már alkalmazott állandó munkaerő kapcsán a válaszadó üzemeknél elsősorban a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók hozzáállása, valamint a munkatapasztalat hiánya okozott nehézséget, míg a szezonális foglalkoztatottakkal kapcsolatban az alacsony munkamorál jelentette a legnagyobb kihívást.

A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő- és karbantartó- foglalkozásokban jelentette a munkaerőhiány. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett igény volt kertészekre, mezőgazdasági technikusokra, gépésztechnikusokra és növényorvosokra. 

Fotó: Magyar Nemzet

Ezenkívül toborzási nehézségekről számoltak be az üzemvezetők a szántóföldinövény-termesztő, erdészeti, halászati foglalkozásokban is. Az élelmiszeripari területek közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozott. Ez a kettő országosan is hiányszakmának tekinthető. A felmért vállalkozások ezenkívül a cukrász, az élelmiszeripari gépkezelő, a tejfeldolgozó, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító foglalkozásokban kerestek tartósan szakképzett munkaerőt.

Az elmúlt években jelentős átalakításon esett át a hazai agrárszakképzés. A változtatások célja egyértel­műen az, hogy a piaci igényekkel összhangban biztosítani lehessen az ágazat szakember-utánpótlását. Az oktatási statisztikák szerint hazánkban az előző tanévben 162 intézmény működött, és összesen 16 885 diák tanult valamilyen agrárszakképzési területen. A 2020/2021-es tanévben az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak a legnépszerűbbek, ezt követte az agrárgépészet, valamint az erdészet és a vadgazdálkodás.

Fotó: wikimedia

Az AKI felmérése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a gazdálkodók egyelőre nem nyitottak a vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésére.  A megkérdezett cégvezetők csupán két százaléka mondta azt, hogy szerepet vállal a duális képzésben, jellemzően a nagyobb cégek fogadtak diákokat. 

Ezzel összecsengenek a tanulók körében végzett kutatás eredményei is. Eszerint a végzősök túlnyomó többsége az oktatási intézmény tanüzemében, tangazdaságában szerezte meg a szakmai gyakorlatot. A diákok az iskolán kívül igyekeznek tapasztalatot szerezni, a válaszadó tanulók közel hatvan százaléka eseti jelleggel vagy rendszeresen dolgozott iskola mellett. A tanult szakmához kapcsolódóan húsz százalékuk végzett rendszeres munkát, míg 15,4 százalékuk esetenként dolgozott a szakmájával megegyező területen. Csupán a végzős tanulók harmada gondolja úgy, hogy a szakképzettség megszerzését köve­tően a szakmájában helyezkedik el, tizedük pedig biztos abban, hogy más területen szeretne elhelyezkedni.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.