Hogyan alkalmazkodik Ukrajna mezőgazdasága a háborús helyzethez?

Az ukrán mezőgazdasági szektor részben megbénult az Ukrajna elleni orosz invázió eredményeként. A támadások a szántóföldi növénytermesztést egyszerre többszinten is érintették:

– a 2020-ban vetett és 2021-ben betakarított gabonát, amelyet 2022 elején exportáltak,
– a 2021-ben vetett őszi gabonát, amelyek a támadás idején még a szántóföldben voltak, és
– a tavaszi vetésű növényeket, amelyeknek vetése és betakarítása is már a háború alatt történt, ezentúl
– az inputok rendelkezésre állása és az infrastruktúra állapota is erősen megszenvedte a háborút.

Mindez nemcsak ebben az évben, de az elkövetkező években is kihatással lesz az ukrán mezőgazdasági szektorra.

Mezőgazdasági hatások és gabona-kereskedelem

Ukrajna a 2022/23-as szezonban (november közepén) közel 15,6 millió tonna gabonát exportált, ami 30,7%-kal kevesebb, mint az előző szezon azonos időszakában exportált 22,5 millió tonna. A háború hatására nemcsak az ukrán kormány bevétele csökken, illetve az ukrán, mezőgazdaságból élő lakosság megélhetése kerül veszélybe, de az élelmezésbiztonság sérül azokban az országokban is, amelyek búzaimportja a Fekete-tengerre támaszkodik.

A háború előtt Ukrajna a mezőgazdasági termékek 98 százalékát a Fekete-tengeren keresztül exportálta, az export mintegy fele pedig a szomszédos Odesa, Csornomorsk és Pivdennyi kikötőkön keresztül haladt. 2021-ben Ukrajna búza-, kukorica-, árpa- és napraforgóolaj-exportja átlagosan több mint 4 millió tonnát tett ki havonta, a nyári és őszi szállítások pedig meghaladták a 6 millió tonnát. Az ENSZ közvetítésével létrejött 2022 augusztusi gabonamegállapodás értelmében egy hónap alatt több mint 100 hajó szelte át biztonságosan a Fekete-tengert, mintegy 2 millió tonna mezőgazdasági terméket szállítva a globális importőrökhöz, azaz a megállapodás utat enged az exportnak a háborús helyzet ellenére is, de nem képes visszaállítani Ukrajna háború előtti mezőgazdasági kereskedelmi kapacitásait. Mivel Oroszország továbbra is fenyegeti Ukrajna kikötőit, Ukrajna pedig továbbra is védi partjait, a Fekete-tengeren keresztüli kereskedelem volumene korlátozott marad, és a Fekete-tengerre tartó hajók biztosítási költségei továbbra is magasak maradnak.

Fotó: wikimedia

Ukrajna mezőgazdasági exportjának növelése és költségeinek csökkenése alternatív útvonalak azonosítását és megerősítését is igényli. A Románián keresztüli export és az Adriai-tengeri kikötőkön keresztüli export két ilyen lehetőséget illusztrál. A háború első öt hónapjában a romániai Konstanca csaknem 1,5 millió tonna ukrán gabonát kezelt, amely vasúton vagy teherautóval érkezik Ukrajnából közvetlenül Konstancába, vagy uszályon keresztül az ukrán Duna-parti Reni és Izmail kikötőkből. A román kikötői üzemeltető, a Comvex több mint 4 millió dollárt fektetett be egy másik uszály-kirakó platformba. Konstanca kapacitását a vasúti infrastruktúra rossz állapota és a Duna alacsony vízállása is korlátozza, ami miatt az uszályok nem tudnak teljes terhelést szállítani. Megjegyzendő, hogy az Ukrajnából érkező vasúti export meghaladja az Ukrajnába irányuló importot, ami azt jelenti, hogy az Ukrajnába irányuló konténerszállítás költségeit fedező import nélkül a potenciális exportőröknek fedezniük kellene az üres vasúti kocsik költségeit, ami növeli az Ukrajnából történő szállítás összköltségét. A tengeri tranzitnak a sínekre való átirányítása megköveteli Ukrajna vasúti nyomtávjainak és vasúti kocsijainak összhangba hozását az EU-szabványokkal. Ugyanilyen fontos az uniós szabványoknak megfelelő gabonatartályok növelése (az ukrán méretű gabonatartályok túl nagyok az európai vasúti peronokhoz). Ukrajna mezőgazdasági szállítási infrastruktúrájának javítása kritikus fontosságú Ukrajna mezőgazdasági exportkapacitásának helyreállításához, valamint ahhoz, hogy a korábban betakarított termények kiürülhessenek a tárolókból és helyet adjanak a jelenlegi és jövőbeli betakarításoknak.

Ukrajna kormánya szerint országuk háború előtti mezőgazdasági tárolókapacitása 75 millió tonna volt, azonban a becslések szerint ennek legalább 10 százaléka megsérült vagy megsemmisült, illetve egyes tárolók a tavalyi terméssel vannak megtöltve. Az ukrán kormány nem tett közzé tervet Ukrajna állandó tárolókapacitásának újjáépítésére, a legjárhatóbb átmeneti tárolási lehetőségként a polietilén-fóliás elhelyezést preferálják, hiszen így egységenként akár 250 tonna gabonát is tárolhatnak, akár 17 hónapon keresztül. Felismerve, hogy mekkora szükség van a gabonatároló kapacitás bővítésére Ukrajnában, az ország parlamentje mentesítette az importvámok alól a polietilén tároló-fóliákat és a kapcsolódó berendezéseket.

Az elmúlt évek termésének Ukrajnából történő exportálása helyet szabadít fel az aktuális év betakarított terményeinek, és ez a gabonamozgás segít finanszírozni a jövőbeli vetésekhez szükséges alapanyagok beszerzését, beleértve a műtrágyát is.

Miként alakul az ukrán műtrágya-piac?

Az ukrán gazdálkodók műtrágyával való ellátásának kihívása magában foglalja a beszállítók azonosítását, az Ukrajnába irányuló szállítás finanszírozását és az ukrán gazdálkodók hozzáférésének biztosítását. A kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyák ára 35-45 százalékkal nőtt Ukrajnában a háború kezdete óta. Oroszország, amely a műtrágyák minden formájának egyik fő szállítója, exportkorlátozást jelentett be ezekre az inputokra vonatkozóan, gyakorlatilag megszüntetve a globális kínálat csaknem 15 százalékát, és megemelve a globális árakat. (Oroszország 2022-ben beszüntette a kereskedelmi adatok közzétételét, így ennek a bejelentésnek az orosz műtrágyaexportot érintő gyakorlati hatása nem tisztázott.)

Fehéroroszország adja a globális hamuzsírexport egyötödét, és a közvetlenül a fehérorosz hamuzsírt megcélzó nyugati szankciók további nyomást gyakorolnak a globális hamuzsír árakra. Egyes országok Kanadához, a világ legnagyobb hamuzsírexportőréhez fordulnak a tápanyag alternatív forrásaként. A hamuzsíron kívül Ukrajna új foszfátműtrágyaforrásokat is keres, amelyek többek között Kína, Marokkó, az Egyesült Államok és az Európai Unió jelentős exportcikkei. A műtrágyagyártó cégek kötelesek teljesíteni a már meglévő szerződéseket, ami megakadályozhatja őket abban, hogy növeljék Ukrajnába irányuló értékesítésüket. Végül, bár Ukrajna elegendő nitrogéntartalmú műtrágyát állít elő – saját fogyasztásának 75 százalékát –, a megemelkedett energiaárak megnövelik ennek az alapanyagnak az előállításának költségeit.

A műtrágyák Ukrajnába szállítása is kihívásokat jelent. A potenciális exportnak meg kell küzdenie a megemelkedett üzemanyagárakkal, valamint a megnövekedett biztosítási költségekkel, amelyek nem teszik vonzóvá az Ukrajnába történő műtrágyaszállítást, és növelik az egyébként is magas műtrágya költségeit. A globális műtrágyakínálat bővítése nehéz perspektíva, így kínálat hiányában sok gazdálkodó akár a precíziós műtrágya-kijuttatás felé is fordulhat a jövőben a műtrágya leghatékonyabb felhasználása érdekében. A talajvizsgálatok, valamint a műholdas és mesterséges intelligenciára alapozott technológiák támogathatják a tápanyagok hatékonyabb felhasználását.

A problémákat súlyosbítja a szakemberhiány

Az ukrajnai mezőgazdasági termelők akár 20 százaléka is elhagyta a gazdaságot, hogy részt vegyen háborúban, azaz a mezőgazdasági munkaerő létszáma jelentősen csökkent. A termelésben maradtaknak pedig új kihívásokkal kell szembenézniük. Ukrajna mezőgazdasági exportja a háború előtt elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön keresztül folyt, a közúti és vasúti szállítás terén szerzett szakértelmük korlátozott. Egyes gazdálkodóknak szintén új képzésre lehet szükségük az új tárolási módokhoz és a szükséges gépek kezeléséhez. Másoknak finanszírozásra és képzésre lehet szükségük ahhoz, hogy megerősítsék a műtrágya pontos, hatékonyabb kijuttatását szolgáló képességüket. A harcok által közvetlenül érintett helyeken a gazdálkodók segítségre szorulhatnak a taposóaknák eltávolításához és az orosz erők által megsemmisített felszerelések pótlásához.

Mindez a magyar piacot is befolyásolja

Magyarországon az elmúlt öt év átlagában növekvő tendenciát mutatott a kukorica országos termésátlaga, ugyanakkor tíz év távlatában jelentős termésingadozás figyelhető meg. Idén a kukorica országos termésátlaga a történelmi aszály következtében 3 t/ha körül alakult, és talán még nem is volt arra példa, hogy Magyarországnak kukoricát kell importálnia a belső igények (4 millió tonna) fedezésére. Ráadásul ahol az időjárás megviselte a növényt, a gomba is elszaporodott, azaz a jelentős terméskiesés mellett a minőséggel is gondok vannak. A toxin jelenléte problémát és kihívást is jelent a kukoricafeldolgozók számára, sok ipari és nem ipari felhasználó is ukrán importtal pótolja a mennyiségi és minőségi elmaradások miatt kieső mennyiségeket. Az ukrán gabonaexport a Fekete-tengeren augusztus elején ismét meg tudott indulni, illetve vasúton is érkezik gabonaexport, közvetlenül a magyar-ukrán határon vagy Szlovákián keresztül, azaz az ukrán áru folyamatosan, de hullámzó intenzitással érkezik hazánkba.

Összefoglalva nemcsak a mezőgazdasági termékek exportját korlátozza a háború, de a mezőgazdasági szállítási- és raktározási infrastruktúrája, műtrágyaipara és munkaereje is különböző szintű károkat és pusztításokat szenvedett el. Ezek a mezőgazdasági termelékenység szempontjából egyaránt kritikus ágazatok különös figyelmet érdemelnek az ukrajnai mezőgazdasági ágazat újjáépítésére irányuló erőfeszítések során.

agrotrend.hu / OTP Agrár