Hosszú távú stratégia kell a klímapolitikában

Az EU tagállamai kompromisszumot fogadtak el az Európai Parlamenttel a jövőbeli éghajlati és energiapolitikáról. Az Állandó Képviselők Bizottsága június 29-én szavazott az új rendeletre az éghajlat- és energiapolitika lépéseinek ellenőrzéséről és az átdolgozott energiahatékonysági irányelvről.

A bizottság már szerdán jóváhagyta a megújuló energiákról szóló irányelv új változatát. Ezután az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a jogi aktusokat – írja a TopAgrar.

Hosszú távú stratégiákat követelnek – fotó: Pixabay

– Ez fontos sikere a környezetpolitikának, amely jelentősen előmozdítja az éghajlatvédelmet Európában – nyilatkozta Svenja Schulze szövetségi környezetvédelmi miniszter a döntésekről. Ugyanakkor a Tanács egyetértett azzal, hogy maguknak az éghajlatvédelmi intézkedéseknek is fenntarthatónak kell lenniük.

– Mert ha az esőerdőket kivágják azért, hogy pálmaolajat állítsanak elő bioüzemanyagnak, akkor ennek semmi köze az éghajlatvédelméhez 

– felelte a miniszter.

Az éghajlatváltozással és az energiapolitikával kapcsolatos lépések ellenőrzésének új eszköze (a továbbiakban: irányítási rendelet) előírja a tagállamok számára, hogy 2019 végéig nyújtsanak be országos éghajlat- és energiaváltozási terveket a 2030-ig terjedő időszakra, valamint hosszú távú éghajlat-változási stratégiákat dolgozzanak ki.

Schulze szerint Németország már határozott egy ilyen hosszú távú stratégiáról az éghajlat védelmére, a 2050-es éghajlat-védelmi tervvel. Az Európai Bizottságnak is kötelessége előterjesztenie egy stratégiát arról, hogyan lehet az EU-ban minél előbb elérni az üvegházhatást okozó gázok semlegesítését.

Az energiahatékonysági irányelv átdolgozása a trendhez képest legalább 32,5%-os energia-megtakarítási célt tűz ki 2030-ra. A bizottság eredetileg 30 százalékot javasolt. 2020-ra már 20 százalékos cél van érvényben.

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv átdolgozása előírja, hogy az EU-ban 2030-ig az energiafogyasztás (villamosenergia, hő és közlekedés) legalább 32%-ának megújuló energiákból kell származnia.

A 2020-ra vonatkozó 20 százalékos célkitűzéssel az EU jól halad. Az új 32 százalékos cél sokkal ambiciózusabb, mint a Bizottság által eredetileg javasolt 27 százalék. A hőellátás területén a tagállamoknak évente legalább 1,1 százalékponttal növelniük kell a megújuló energiaforrások részarányát.

14%-os részarány a közlekedés területén – fotó: Pixabay

A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrások részesedése 2030-ra várhatóan 14 százalékra emelkedik. 2016-ban ez körülbelül 7 százalék volt. A biomasszából vagy a megújuló villamosenergiából négy különböző változat használható:

• szántóföldi növényekből származó bioüzemanyagok, például kukorica vagy olajrepce,
• hulladékból és maradványokból származó bioüzemanyagok, például szalma vagy étkezési olajok,
• megújuló energiákból származó villamosenergia,
• a megújuló energiából származó szintetikus üzemanyagok.

A megújuló energiáról szóló irányelv azt is meghatározza, hogy a bioüzemanyagok milyen mértékben számíthatók a kvótába. A szántóföldi növényekből származó hagyományos bioüzemanyagok részesedése a teljes energiafogyasztásban a közlekedésben, mint korábban is, legfeljebb 7 százalék lehet.

Újdonság, hogy a tagállamok a hagyományos bioüzemanyagok kevesebb, mint 7 százalékát is előírhatják anélkül, hogy másutt ellensúlyoznák.

A jelenlegi állapot szerint a szövetségi kormány a hagyományos bioüzemanyagokat maximum 5,3 százalékos arányban kívánja beszámítani. Az energianövényekből származó bioüzemanyagok bevonása, amelyek termesztése hozzájárul az esőerdők irtásához, a 2019-es szinten fagyasztanák be, és a 2023 és 2030 közötti időszakban teljesen ki kell futtatni. Ez valószínűleg elsősorban a pálmaolaj felhasználására lesz hatással. A részleteket az Európai Bizottság határozza meg.

agrotrend.hu