Hírek
Huszonhat napon át kellett védekezni eddig az idei jégesőszezonban
A jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően Magyarországot kevésbé sújtotta az elmúlt napok, hetek viharos időjárása, ezzel szemben a határon túli területeken komoly károkat okozott a jégeső.
Jelentős károktól óvja meg a gazdákat és a lakosságot – az Európában egyedülállóan – a teljes országot védő jégkármérséklő-rendszer. Az elmúlt évek adatai alapján idén a NAK a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozta, ugyanis mostanában már április második felében is számítani lehet(ett) heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására.
fotó: NAK
Az elmúlt másfél hónapban 26 napon kellett bekapcsolni a generátorokat: áprilisban 4, májusban 22 napon.
Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt szükség a legintenzívebb védekezésre, míg Győr-Moson-Sopron megyében csak néhány napon kellett elindítani.
A jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően Magyarországot kevésbé sújtotta az elmúlt hetek viharos időjárása, ezzel szemben a határon túli területeken komoly károkat okozott a jégeső.
Tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt – a bejelentett viharkárok éves szinten 6-szorosára, a felhőszakadáskárok 2-szeresére növekedtek –, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza.
A NAK által kiépített és működtetett, az Agrárminisztérium finanszírozásával üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszer
évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előz meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.
A rendszer lényege, hogy az előre jelzett jégeső közeledtekor acetonos ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe a generátorok, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.
agrotrend.hu / NAK