Idegenek vették meg a földeket

A legújabb Ángyán-jelentés tényekkel támasztja alá, hogy Fejér megyében az első földprivatizációs hullámban a helyi kis- és családi gazdálkodók hogyan lettek a földárverések igazi vesztesei. A Greenpeace szerint a nagybirtokrendszereket létrehozó földprivatizáció megállítása az egész nemzet érdeke, az állami tulajdonú földek sorsáról pedig társadalmi egyeztetés szükséges.

A Fejér megyében lezajlott folyamatok a földprivatizáció állatorvosi lovának tekinthetők – derül ki abból az Ángyán József szakpolitikus által készített elemzésből, amelyet a szerző a Greenpeace közreműködésével mutatott be. Eszerint Fejér megyében az első privatizációs hullámban 17 ezer hektár területet, összesen 392 birtoktestet árvereztek el eredményesen, de úgy, hogy közben 291 parcella, több mint 13 600 hektár állami föld került más településen élők magántulajdonába, míg helyi lakoséba az elárverezett földek összterületének csupán 20 százaléka, 29 településen pedig egyáltalán nem volt helybeli nyertes. Ángyán József rámutatott: bár az előírások alapján az új tulajdonosok lakhelye legfeljebb 20 kilométerre lehetett a megvásárolt földterület közigazgatási határától, az összes eladott földterület 28,7 százalékát 25 kilométernél távolabb – esetenként akár 100 kilométerre – lakók nyerték el, közel 1100 hektárt pedig budapesti lakhelyűek.

Foto:123RF

Óriás földek vagyonokért

A jelentés taglalja továbbá, hogy a megyében meghirdetett területek több mint 40 százaléka 100 hektárnál nagyobb területű, 200-300 millió forintért elkelt parcella, miközben a mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok mellett ekkora összegeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családok nem tudnak földvásárlásra fordítani. Az elkelt területek hektáronkénti átlagára 1,42 millió forint volt, a legtöbb, 7623 hektár föld pedig 1–1,5 millió forint közötti áron kelt el. A megyében tapasztalt földárak a ténylegesen gazdálkodó családok és fiatalok számára nem teszik lehetővé egy 40-50 hektáros birtok megvásárlását, a spekulánsok számára azonban kiváló befektetésnek tűnnek. A liberalizálódó földpiacon várhatóan kiegyenlítődő európai földárak tudatában ugyanis az elárverezett területek 75,8 százalékában egy-két millió forintos hektáronkénti „bevásárlás” belátható időn belül akár megtízszerezheti a befektetett tőkét – áll a jelentésben.

A Greenpeace szerint bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől; és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. A Greenpeace évek óta az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztésén dolgozik. Ez nemcsak vegyszermentes gazdálkodást jelent, hanem élhető vidéket is. Az a céljuk, hogy a helyi közösségek maguk termeljék meg a számukra és a társadalom számára szükséges, egészséges élelmiszert – mondta Rodics Katalin, aki a Greenpeace agrárkampányokért felelős munkatársa.

agrotrend.hu/mno