2021.03.04., csütörtök , Kázmér

Hírek

2020. december 01. kedd • 08:09

Katasztrofális évet zárnak a gazdák

Nehéz évet tudnak maguk mögött a gazdák: a gyümölcsösökben a tavaszi fagy okozott visszafordíthatatlan károkat, míg az állattartók a vírusokkal küzdöttek 2020-ban. Egyedül a szántóföldi növénytermesztők örülhetnek: az aszály, majd a sok csapadék ellenére termésrekordok is születtek idén.

Drámai esztendőt hagynak maguk mögött a gazdák. Ebben az évben az aszály, a fagy és a csapadék egyaránt komoly gondokat okozott a növénytermesztőknek és a kertészeknek. Az állattartóknak is komoly megpróbáltatásokkal kellett szembesülniük, mivel az állatbetegségek mellett a koronavírus is erőteljesen kihatott az ágazatokra - írja a Magyar Nemzet.

fotó: pixabay.com

Hiábavaló volt a pánik, rekord született a szántókon

Gyakorlatilag véget ért a munka a földeken: egyedül a szántóföldi növénytermesztők örülhetnek a 2020-as évnek. A nyári hónapokban őszi búzából ötmillió tonnát arattak a gazdák, amely rekordközeli eredmény.

Szintén csúcsközelben alakult az árpatermés, a repce mennyisége viszont átlag alatti. Az őszi betakarítású növények közül új, történelmi rekordot hozott a kukorica a hektáronkénti 8,656 tonnás termésátlaggal, ami 14,5 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál.

Összességében átlagos mennyiséget takarítottak be a gazdák a gabonafélékből, mivel a termőterület kisebb volt, mint a korábbi években. Az árakra sem lehet panasz: a gabona ára megugrott a világpiacon, amit a hazai árak is követnek.

Az ágazatban ugyan okozott nehézséget a koronavírus-járvány, de a legtöbb ágazattal szemben az agráriumra kevésbé volt hatással.

Az év aszályosan indult: tavasszal több hónapnyi csapadék hiányzott a földekről, emiatt a növények lassan fejlődtek. A gabonafélék rekordközeli terméshozama a korábbi várakozásokat messzemenően felülmúlta, mivel nyáron az aratást és a talajmunkákat is hátráltatta a sok csapadék, ami egyedül a kártevőknek kedvezett.

fotó: pixabay.com

Fagyos tavasz felezte a gyümölcstermést

A gyümölcsösökben ugyanakkor fekete évet tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók. Tavasszal, a gyümölcsfák virágzásakor az átlagosnál jóval több fagyos éjszaka a legtöbb fajtánál történelmi pusztítást végzett.

Az eperszezont a koronavírus okozta korlátozások és a keresletcsökkenés tette tönkre, míg a meggy és a cseresznye szedésekor a csapadék rontott a minőségen.

Körtéből, szilvából és almából jó esetben a fele termett az ilyenkor szokásosnak országos átlagban. A rossz terméssel a fogyasztók is szembesülhettek, mivel aranyárban lehetett beszerezni a legtöbb hazai szezonális gyümölcsfélét.

A gyümölcsös gazdáknál szerencsésebbek voltak a dinnyetermesztők. Habár a szezon később kezdődött, a megszokottnál jóval tovább is tartott: még október elején is lehetett kapni hazai termesztésű dinnyeféléket.

A gazdáknak az export miatt jövedelmező az elnyújtott szezon, mivel a dél-európai országokban hamarabb érik, és hamarabb is fogy el a dinnye.

fotó: pixabay.com

Vírusokkal harcolnak az állattartók

Ami a gabonatermesztőknek jó hír, az állattartóknak már kevésbé: a magas gabonaárak jelentős költségnövekedést jelentenek az amúgy sem könnyű helyzetben lévő ágazatokban, mivel jócskán megdrágul a takarmány.

A baromfitartóknak emellett óriási kiesést okozott a koronavírus, mivel a turizmus és a vendéglátás leállása mintegy tíz százalékos termeléscsökkenést eredményezhet számukra.

A jelentősen visszaeső kereslet az exportra is igaz volt, a madárinfluenza miatt fontos piacok vezettek be importkorlátozásokat.

A sertéstartók még nagyobb bajban vannak, mivel az évek óta tartó sertéspestis mellett a koronavírussal visszaeső fogyasztás őket is érintette. A sertésállományt támadó vírus terjedésének megfékezése miatt felfoghatatlan méreteket öltött Kínában a kényszervágás az elmúlt években. Az újra növekvő kínai egyedszám keresletcsökkenést okoz, míg a sertésvész németországi megjelenése kiviteli korlátozásokat hozott magával.

Európában komoly túlkínálat alakul ki a sertéspiacon, az árcsökkenés egyre több gazdálkodónak okoz pénzügyi nehézséget. Jövőre a legtöbb ágazatban várhatóan folytatódnak az államilag is támogatott beruházások, az uniós programok. A hazai mezőgazdaság versenyképességének záloga továbbra is az, hogy a jelentős alapanyagkivitel helyett a feldolgozott termékeket tudjuk nagyobb arányban értékesíteni a világpiacon.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.