Kevesebb ráfordítással, de többet kell termelni a magyar gazdáknak

A XXXI. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján felszólalt Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár és René van Hell, holland nagykövet. A beszédekből megtudhattuk, hogy mely területekre kell figyelniük a magyar gazdáknak, ahhoz, hogy sikeres legyen a hazai mezőgazdaság. 

Győrffy Balázs: életünk része a klímaváltozás – fotó: agrotrend.hu

– A gazdálkodók és a szakemberek körében méltán népszerű, nagy hagyományokkal rendelkező Bábolnai Gazdanapok elmúlt 3 évtizedes történetében mindig is kiemelt figyelmet kaptak a mezőgazdasági gépek, illetve a növénytermesztés, ezen belül is a kukoricatermesztés.

Egy hónapja, ahogy itt Komárom-Esztergom megyében, úgy országszerte is komoly várakozásokkal, bizakodva tekintettek a gazdálkodók az idei kukoricatermésre

– kezdte beszédét Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Az elnök beszédében visszaemlékezett az augusztusi időjárásra, amely keresztbehúzta a számításokat. Ismertette, hogy az aszályos időjárás miatt a korábbi becsléseknél 10-30%-kal alacsonyabb lehet a termés.

– A közel egy hónapos aszályt pedig egy olyan időszak zárta le, amikor egy-két nap leforgása alatt havi-másfél havi csapadékmennyiség zúdult a nyakunkba

– mondta Győrffy Balázs.

Ezután kitért a klímaváltozás témájára és felhívta a figyelmet az elmúlt évek időjárására, amely szerinte minden szkeptikust meggyőzött arról, hogy életünk része lett ez a jelenség.

Hangsúlyozta:

Ennek hatásaival számolnunk kell, a következményeire fel kell készülnünk, a termésbiztonság növelése kulcsfontosságú feladatunk

Egy másik fontos területre is felhívta a figyelmet, hiszen a termésbiztonság javítása terén az idén komoly lépést tettek meg:

májusban elindult az Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer.

– A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival. Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére a nyár közepéig országos szinten az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten több mint felére-harmadára csökkent a jégkár aránya – emelte ki a NAK elnöke.

Beszédéből kiderült, hogy az augusztusi időjárás még inkább rámutat az öntözés fontosságára.

– A mezőgazdasági területeinknek még a legaszályosabb években is csak a 2%-át (az uniós átlag negyedét), 80 ezer hektárt öntözünk. Számításaink szerint a jelenlegi öntözött terület nagyságát 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni – mondta.

Feldman Zsolt: a technológia komoly előrelépési lehetőségeket nyújthat – fotó: agrotrend.hu

Az Agrárminisztérium képviseletében Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár érkezett, aki beszédében hangsúlyozta, hogy megnyitni egy ilyen rendezvényt nagy megtiszteltetés, hiszen Bábolna valahol mindig a tradíció, korszerűség, tudás és a gyakorlati tevékenységnek egyfajta szimbiózisát jelenti.

– Valahol szimbolizálja azt a fejlődést, ami az elmúlt időszakban történt Magyarországon, hiszen tudjuk azért igen erős panasz kultúrával rendelkezünk, de van néhány olyan dolog, amire nagyon is büszkék lehetnek mindazok, akik a magyar agráriumban, vagy a magyar agráriumért dolgoznak

– mondta az államtitkár.

– Hadd említsem meg azt az apró tényt, hogy az elmúlt 2 évben Magyarország az Európai Unió 3 leggyorsabban legnagyobb mértékben növekvő mezőgazdasági termelését és tevékenységét tudta produkálni. Erről keveset beszélünk, de ugyanakkor jól jelzi azt a szakmai elhivatottságot és potenciált, ami bennünk van a következő időszakra nézve – szólalt bizakodva az államtitkár. 

Feldman Zsolt kifejtette, hogy 2017-ben újabb rekordot sikerült a magyar mezőgazdaságnak az exportértékesítésében elérni, egy közel 9 milliárd euros értékkel, amellyel Magyarország még messze van Hollandiától. 

– De ha összehasonlítjuk azzal, hogy 2010 óta több mint 60%-kal nőtt az exportérték, akkor ismét csak a büszkeség szót tudomhangsúlyozni

– mondta az államtitkár.

Továbbá kifejtette, hogy fontos a gazdálkodók jövőképe, mennyire bíznak a saját munkájuk eredményében, illetve mennyire tudnak előre tervezni.

– Fontos számunkra és közben a tavalyi évet nézem, amikor a magyar gazdálkodók több mint 300 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre. Jóval többet mint a korábbi években. Ha pedig megnézem az idei évet, akkor azt látjuk, hogy

több mint 156 milliárd forint értékben fejlesztettek és ruháztak be eddig a magyar gazdálkodók.

Ebből az összegből, közel 84 milliárd forintot új gépek vásárlására fordítottak és úgy gondolom, hogy ez a kiállítás csak erősíti ezt a trendet – ismertette az adatokat Feldman Zsolt.

Hozzátette: az agrárpolitika célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelése, vagyis többet termelni kevesebb ráfordítással és természetesen nem elfelejtve a fenntarthatóságot. Ebben a tekinteteben sincs szégyenkezni valónk, hiszen 2010 óta lényegében 48%-kal nőtt a megtermelt érték, amit előállítunk. 

– Ha ezt összevetjük a nyugat-európai versenytárssakkal, bizony van még hova fejlődnünk, hiszen lényegében ez a fele egy átlagos nyugat-európai gazdaság termelékenységének

– ismertette az arányokat az államtitkár.

A munkaerőkérdés kihívásaiban a technológia komoly előrelépési lehetőségeket nyújthat. Ezért nem alakulhat ki digitális szakadék a magyar mezőgazdaságon belül, ezért kicsiknek és nagyoknak is meg kell találni azokat a technológia lehetőségeket, amit a jobb mezőgazdasági eredmény érdekében alkalmazni tudnak.

René van Hell: sokat tanulhat egymástól Hollandia és Magyarország – fotó: agrotrend.hu

A megnyitó ünnepségen felszólalt még René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete, aki szerint sokat tanulhat egymástól Hollandia és Magyarország.

– A precíziós gazdálkodás felhasználása Hollandiában széles körű már. A Big Data applikációk hatásköre a Smart Farming folyamán nemcsak az elsődleges termelést érinti, hanem a teljes élelmezési ellátási láncot befolyásolja.

A Big Data-t arra tudjuk használni, hogy megjósoljon bizonyos tényezőket a gazdálkodás során, ösztönözze a késlekedés nélküli döntéshozatalt és újra tudjunk tervezni üzleti folyamatokat az innovatív üzleti modellekben.

A holland mezőgazdasági szektor az egyik legtermékenyebb és innovatívabb a világon. A második legnagyobb mezőgazdasági exportőrök vagyunk, egyedül az USA előz meg minket – fejtette ki gondolatait a nagykövet.

agrotrend.hu