Kézművesség és természetesség a borászatban

A világot elöntik az "arctalan tömegtermékek", az élelmiszeripar működését is a profit hajszolása határozza meg – mondta Borbély Zsolt Attila. A szervező és egyben a konferencia elnöke hozzátette: immár gyakran a tömegtermelés is igyekszik kézműves termékekként eladni produktumait. A kézműves borászat meghatározására nincs mindenki által elfogadott definíció, az azonban biztos, hogy a kézműves borászat nem arctalan tömegborokat termel, ellenben sokszor együtt jár a természethű szőlőműveléssel.

Fotó: 123RF

A minőségi szegmensben adalékanyagokat tartalmazó ún. dizájnborok és természetes borok egyaránt szép számmal megtalálhatóak. Az utóbbiak jellemzően kézműves pincészetek termékei. A bor esetében, ellentétben a sörrel, amikor jellemzően inkább a „kisüzemi” meghatározás a pontos, a kézművességnek tényleges értelme van. A kézművesség általános jelleggel felértékelődött az utóbbi évtizedben, mintegy ellenhatásaként a nagyipari bóvlik dömpingjének. Persze, ha valami divatossá válik, akkor arra a divathullámra sokan igyekeznek felkapaszkodni, így a kézművesség kifejezéssel is visszaélnek egyesek – fogalmazott a Borbély Zsolt Attila.

Fotó: 123RF

Az egynapos budapesti konferencián előadást tartanak olyan magyarországi és határon túli borászok, mint Kaló Imre (Eger), Alkonyi László (Tokaj-Hegyalja), Bott Frigyes (Garam-mente), Vámos Attila (Eger), Demeter Novák Endre (Tokaj-Hegyalja), Pók Tamás (Eger) és Miklós Csabi (Mór).

Vásárhelyi István sörgasztronómus a kézműves sörök világára nyújt kitekintést, Csizmadia András gasztrofilozófus az eredetvédelemről beszél, Takács Alexandrosz barista, sommelier pedig a kávé és a terroir viszonyába vezeti be a közönséget.

agrotrend.hu / MTI