Kibontották szirmaikat a vetővirágok

Ez az amarilliszfélékhez tartozó, kikericsre hasonlító, kistermetű, védett növény hazánkban a Dunántúli-középhegység sztyepprétjei mellett a Dél-Tiszántúl löszgyepein, a Körös-Maros Nemzeti Parkban is előfordul. A „kikericsvirágú Sárika” néven is ismert növény a nyár végi, ősz eleji esőzések után, augusztus és október között nyílik – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park.

Október elején a védett Csorvási-löszgyepen közel 300 virágzó egyedre bukkantunk. A vetővirág a nevét is az őszi gabonavetéssel egybeeső virágzási idejéről kapta. Tavasszal nem virágzik, március-áprilisban csak lapos, felcsavarodó levelei bújnak elő, melyek akár 18 centiméteresre is megnőhetnek. Földalatti szára is ekkor nyúlik meg, amely a toktermést a talaj fölé emeli.

Termésének fehér függelékét előszeretettel fogyasztják a hangyák, amelyek így a magok terjesztésében is részt vesznek.

Virágai mindössze 4, legfeljebb 10 centimétert érnek el. Egy-egy példány nagyon rövid ideig virágzik, de mivel csoportosan fordul elő, így a szakaszos virágzás miatt több hónapon át is gyönyörködhetünk a sárga szirmokban.

Nem minden évben virágzik, s virágzásának ideje elsősorban attól függ, mikor van elegendő mennyiségű csapadék.

Akár több évig is lappanghat a föld alatt, várva a számára kedvező időjárásra. Érdekessége, hogy kedvezőtlen körülmények esetén a föld alatt, virágzás nélkül is képes megtermékenyülni.

A vetővirágot az élőhelyek megszűnése, a gyepek záródása veszélyezteti. A Körös-Maros Nemzeti Parkban jelentős állománya él, a legnagyobb példányszámban a Csanádi pusztákon fordul elő.

agrotrend.hu / kmnp.nemzetipark.gov.hu