2021.12.06., hétfő , Miklós

Hírek

2016. augusztus 25. csütörtök • 10:23

Kit illet a föld? - tárgyalás indul Somogyban

Felfüggesztette a Siófoki Járásbíróság egy, a közelmúltbéli földlicitek során elárverezett somi terület tulajdonba adását és tárgyalást rendelt el annak kiderítésére, hogy kit is illet az ominózus nyolc hektár.

Bábonymegyeri gazdálkodók szerint a terület, amit néhány éve haszonbérbe adott az állam egy lajoskomáromi társaságnak, majd decemberben a földárverésen egy torvaji gazdálkodó vásárolt meg, valójában őket illeti. Azt állítják ugyanis, hogy 1993 óta ők tizenegyen művelik a nyolc hektár osztatlan közöst. A pélpusztai állami gazdaságnál dolgoztak, s a privatizációkor, 1993-ban kapták meg tizenegyen a húsz aranykorona értékű földet, amit műveltek is folyamatosan. Csakhogy a földhivatal „elfelejtette” bejegyezni a tulajdonjogukat. Gyártottak azóta több tucat panaszos levelet az illetékes hivataloknak, de hiába.

A földárverés során 11 millió forintért a torvaji Tikkel Andor szerezte meg a bábonyi gazdák tiltakozása ellenére dobra vert nyolc hektárt, az új tulajdonos azóta már találkozott a bábonymegyeriekkel, s azt mondta nekik: nem volt tudomása erről a vitás helyzetről, megérti őket, és azt se bánná, ha visszakapná a pénzét, ők meg művelhetnék tovább a nyolc hektárt.

Horváth János, az egyik érintett bábonyi gazdálkodó arról beszélt: meg lehet nézni, mi a sorsa a földárverésen értékesített területeknek Som és a falujuk határában. – A földek többségén csak a gaz nő – így Horváth. – Bár papíron szántóföldek, a nyertesek nemigen művelik. Némelyiket fűvel vetették be, néhányat a siófoki holland-magyar vállalkozó művel bérmunkában, a többi parlagon hever. Amikor ezt bejelentettük az illetékes hivatalnak, azt a választ kaptuk: nincsen kapacitásuk az ellenőrzésre. Ez dühítő, hiszen vagyunk jó néhányan, akik viszont szívesen megművelnénk, ha volna mit...

– Bábonymegyeren egy árok megszerzésére sincsen esélye a kisgazdának - állítja Horváth János és Gál Ferenc. A két családi gazdálkodó egyetlen négyzetméternyi földhöz sem jutott sem a földbérletpályázatok, sem a földárverés során. Egy háromszáz méter hosszú partoldal, alján víz csörgedez, valójában tehát egy árok is a három hektár alatti, értékesítendő állami földterületek közé került; 0,2 hektár, ezer négyzetméter. Ezekre nem licitálni kellett, hanem csak ajánlatot adni. A kikiáltási ár 19 500 forint volt, Gál Ferenc 75, az élettársa 70 ezer forintot ajánlott. Nem nyertek. Hogy ki a nyertes, azt nem árulhatta el nekik a hivatal, azt azonban igen, hogy - bár ugyanolyan űrlapon adták be ajánlatukat - az egyikük nem jó nyomtatványt küldött be, a másikukénál meg volt jobb ajánlat is.

– Ez az árok a marhákat tartó Gál Ferenc kertje alatt van, ő gazdálkodik ott hosszú évek óta, be is van kerítve. Még nem jelentkezett senki, hogy művelné, de jobban is teszi, mert úgysem adjuk! - fakadt ki Horváth. Neki egyébként van egy elmélete: 2020 után, amikor várhatóan megszűnik a területalapú támogatás, sok tulajdonos, aki mostanában jutott földhöz, vissza fogja adni, mert valójában csak spekuláns, esze ágában sincs művelni. Ha fölváltja ezt az unióban a termelésalapú támogatás, akkor annak jár majd a pénz, aki valóban meg is műveli a földet - és ez Horváth szerint földügyben óriási változásokat hozhat...

agrotrend.hu / sonline.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.