Hírek

Kiugróan magas volt az első félévben a feketefoglalkoztatás az agráriumban

Az nemzetgazdasági tárca jelentése szerint a meghatározó gazdasági ágazatokban, így a mezőgazdaságban is emelkedett a bejelentés nélkül alkalmazott dolgozók száma.

A munkaügyi hatóság az ellenőrzött 10 186 munkáltató 68 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, ezek a vizsgált 45 951 munkavállaló 67 százalékát érintették, mindezek az adatok a munkáltatóknál stagnálását, a dolgozóknál pedig 2 százalékpontos emelkedést mutatnak 2016 első félévéhez képest – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.

A vizsgálatok a legnagyobb mértékben a kereskedelemre, az építőiparra és a vendéglátásra terjedtek ki.

A jelentés szerint idén az első hat hónapban a dolgozók 13 százalékát, 5972 embert feketén foglalkoztatottak, ami jelentős bővülést mutat 2016 első félévéhez képest, amikor 5742 munkavállalónál tárták fel ugyanezt a szabálytalanságot. A munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók 32 százaléka az építőiparban, 13, illetve 12 százaléka a kereskedelemben, illetve a vagyonvédelem területén, 10 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozott.

A mezőgazdasági vállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 10 %-át (606 fő) alkalmazták, amely a tavalyi hasonló időszak 4 %-ához (249 fő) képest kiugró növekedést mutat. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva is kimagasló (2017. I. félév: 31% 2016 I. félév: 16%) a mezőgazdaság idei negatív – feketefoglalkoztatási – tendenciája.

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokban – a gépipart leszámítva – nőtt a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 10 438 dolgozót érintettek az első fél évben, a 2016 első felében feltárt 12 815 esettel szemben. A munkaidő-nyilvántartás hiányát vagy adatainak valótlan rögzítését 10 008 munkavállalónál állapították meg, ez némi csökkenést jelent a 2016 első felében feltárt 11 339 esethez képest. A munkabérrel összefüggő jogsértések 6690 munkavállalót érintettek, az előző év január-júniusi időszakban feltárt 6457 esettel szemben. A leggyakoribb probléma a határidőben történő bérkifizetés elmaradása volt.

A jogsértéseket elkövető 6918 munkáltató közül 732 vállalkozásra összesen 102,4 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki.

A mezőgazdasági ágazatra az idei első félévben az ellenőrzések 3 %-a esett (248 db), összesen volt 192 intézkedés és 16 munkáltatóval szemben 4 910 000 Ft összegben kellett a munkaügyi bírság eszközével élni, valamint 61 esetben munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot kiadni.

Az ellenőrzött 1 954 munkavállalóból 1 269 főt érintett valamilyen szabálytalanság, ebből a feketén foglalkoztatott munkavállalók 606 főt tettek ki, így elmondható, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva itt volt a második legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás.

Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági vállalkozások esetében érhető leginkább tetten, hogy foglalkoztatási szabályok egyszerűsítése és a súlyos jogsértések miatti jogkövetkezmények enyhítése – bírság helyett figyelmeztetés alkalmazása – úgy tűnik nem éri el a célját, figyelemmel arra, hogy több mint kétszeresére emelkedett a feketefoglalkoztatás aránya, míg a legsúlyosabb szankció (a munkaügyi bírságdöntés) mindössze 2%-a esik erre az ágazatra.

Egyes megyékben a mezőgazdaságnak tradicionálisan jelentős szerepe van. Az ágazatban jelen vannak az alkalmi munka keretében foglalkoztatók és a nagyobb volumenű mezőgazdasági termelésre berendezkedett – nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató – vállalkozások is. Itt jellemző leginkább az atipikus foglalkoztatás (többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka), az ellenőrzések során az ágazatban dolgozó munkavállalók gyakran nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idénymunka jelleggel dolgoznak, ám a bejelentésük ténylegesen nem történik meg.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban továbbra is jellemző a munkaidőre, pihenőidőre irányuló szabálytalanság és az ehhez kapcsolódó bérfizetési hiányosság, míg a növénytermesztés esetében a feketemunka előfordulása a gyakoribb.

A teljes jelentést itt olvashatják.

agrotrend.hu / NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook