Hírek

A klímaváltozás kihívásai az Alföldön

Az elsivatagosodásnak leginkább az Alföld van kitéve, de az aszály, a belvizek, árvizek és a jégesők is újabb kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket.

Létrehozva:

|

Kecskemét fennállásának 650. évfordulója alkalmából a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara klímakonferenciát tartott 04.19-én az egyetem kertészeti karán. Köszöntőjében Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár rámutatott: Magyarország ökológiailag abszolút sérülékeny terület – ahogy arról beszámolt a Bács-Kiskun megyei hírportál.

Elsivatagosodás, aszály, belvíz, árvíz, jégeső – ilyen kockázatokkal kell szembenézniük a megyei mezőgazdasági termelőknek. 

Folyamatosan azon kell dolgozniuk, hogy ezeket az időjárási viszontagságokat kiküszöböljék, vállalkozásuk versenyképességét megőrizzék, és csökkentsék a kockázatoknak való kitettségüket – mondta Viski József. A helyettes államtitkár hozzátette: ­lehetne pufogtatni a közhelyeket, hogy az utolsó órában vagyunk, de soha nem késő cselekedni, és mindent meg kell tenni, hogy környezetünk élhető legyen, a gazdák pedig ne lehetetlenüljenek el.

A mezőgazdasági termelők önerőből megpróbálkozhatnak egy új termelési kultúra bevezetésével, de a helyettes államtitkár kiemelte a nemzeti és uniós támogatások fontosságát is.

A Vidékfejlesztési Program kerete 1300 milliárd forint a 2014–20-as időszakra, ennek majdnem a fele, körülbelül hatszázmilliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók környezetkímélő technikákat alkalmazzanak vagy beruházásokat hajtsanak végre.

Az öntözési rendszerek karban­tartására, felújítására, újak kialakítására ötvenmilliárd forint jut.

fotó: baon.hu

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt hatvan évben dinamikus ipari fejlődésen ment keresztül, különösen igaz ez az utóbbi tíz évre. A fejlődés sok új lehetőséget hoz magával, de vannak negatív hatásai is. Hiá­ba gondoljuk azt a megyeszékhelyről, hogy egykori mezővárosként alapvetően még sok itt a park, az erdő-mező, a zord tények mást mutatnak: a zöldfelületi mutató épphogy eléri a 25 százalékot, és az új beruházásoknál ezt az arányt is nehéz betartatni. – Mindig nagy öröm egy fejlesztés, de jó, ha ezt mértéktartóan tesszük – összegzett a polgármester.

A konferencián szó esett a május elején működésbe lépő, 1,8 milliárd forintból kiépített Jégerről, azaz a jégkármérséklő rendszerről, amely Euró­pában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd.

A hálózat a számítások szerint évi mintegy ötvenmilliárd forint termelési értéket óv meg a ­jégveréstől.

Dr. Ferencz Árpád, a kertészeti kar dékánja azokról a kutatásaikról számolt be, amelyek a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére irányulnak. Vizsgálták például, hogy a magasabb arzéntartalmú vízzel történő öntözés milyen hatással van a paradicsom és a saláta növekedésére, a növények mely részeiben alakul ki nagyobb arzénkoncentráció. Örömteli, hogy a paradicsomnál nem a bogyótermésben, és a salátánál sem a levélben.

Az egyetem kertészeti karának szakemberei azt is megállapították, hogy a régebbi szőlőfajták – a kadarka, a kövidinka és a cserszegi ­fűszeres – jobban bírják a szárazságot és a fagyot, mint az újabbak.

A konferencia képei ITT érhetőek el.

agrotrend.hu / baon.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook