Hírek
A klímaváltozás kihívásai az Alföldön
Az elsivatagosodásnak leginkább az Alföld van kitéve, de az aszály, a belvizek, árvizek és a jégesők is újabb kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket.
Kecskemét fennállásának 650. évfordulója alkalmából a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara klímakonferenciát tartott 04.19-én az egyetem kertészeti karán. Köszöntőjében Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár rámutatott: Magyarország ökológiailag abszolút sérülékeny terület – ahogy arról beszámolt a Bács-Kiskun megyei hírportál.
Elsivatagosodás, aszály, belvíz, árvíz, jégeső – ilyen kockázatokkal kell szembenézniük a megyei mezőgazdasági termelőknek.
Folyamatosan azon kell dolgozniuk, hogy ezeket az időjárási viszontagságokat kiküszöböljék, vállalkozásuk versenyképességét megőrizzék, és csökkentsék a kockázatoknak való kitettségüket – mondta Viski József. A helyettes államtitkár hozzátette: lehetne pufogtatni a közhelyeket, hogy az utolsó órában vagyunk, de soha nem késő cselekedni, és mindent meg kell tenni, hogy környezetünk élhető legyen, a gazdák pedig ne lehetetlenüljenek el.
A mezőgazdasági termelők önerőből megpróbálkozhatnak egy új termelési kultúra bevezetésével, de a helyettes államtitkár kiemelte a nemzeti és uniós támogatások fontosságát is.
A Vidékfejlesztési Program kerete 1300 milliárd forint a 2014–20-as időszakra, ennek majdnem a fele, körülbelül hatszázmilliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók környezetkímélő technikákat alkalmazzanak vagy beruházásokat hajtsanak végre.
Az öntözési rendszerek karbantartására, felújítására, újak kialakítására ötvenmilliárd forint jut.
fotó: baon.hu
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt hatvan évben dinamikus ipari fejlődésen ment keresztül, különösen igaz ez az utóbbi tíz évre. A fejlődés sok új lehetőséget hoz magával, de vannak negatív hatásai is. Hiába gondoljuk azt a megyeszékhelyről, hogy egykori mezővárosként alapvetően még sok itt a park, az erdő-mező, a zord tények mást mutatnak: a zöldfelületi mutató épphogy eléri a 25 százalékot, és az új beruházásoknál ezt az arányt is nehéz betartatni. – Mindig nagy öröm egy fejlesztés, de jó, ha ezt mértéktartóan tesszük – összegzett a polgármester.
A konferencián szó esett a május elején működésbe lépő, 1,8 milliárd forintból kiépített Jégerről, azaz a jégkármérséklő rendszerről, amely Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd.
A hálózat a számítások szerint évi mintegy ötvenmilliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.
Dr. Ferencz Árpád, a kertészeti kar dékánja azokról a kutatásaikról számolt be, amelyek a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére irányulnak. Vizsgálták például, hogy a magasabb arzéntartalmú vízzel történő öntözés milyen hatással van a paradicsom és a saláta növekedésére, a növények mely részeiben alakul ki nagyobb arzénkoncentráció. Örömteli, hogy a paradicsomnál nem a bogyótermésben, és a salátánál sem a levélben.
Az egyetem kertészeti karának szakemberei azt is megállapították, hogy a régebbi szőlőfajták – a kadarka, a kövidinka és a cserszegi fűszeres – jobban bírják a szárazságot és a fagyot, mint az újabbak.
A konferencia képei ITT érhetőek el.
agrotrend.hu / baon.hu