Átadták az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai hátteret. Az eseményen az is kiderült, hogy május óta komolyabb jégkárokat előztek meg a talajgenerátorok által kibocsátott ezüst-jodidok - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az átadás - fotó: Mónus Márton (MTI)
Idén januárban indult el az Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat projektje, amelynek keretében átadták a NAK által üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszerhez (OJR, kamarai nevén: JÉGER) kapcsolódó Apollo nevű szuperszámítógépet.
Akkor az is elhangzott, hogy a tökéletes működéshez további informatikai fejlesztések kellenek.
A projekten belül következő lépésként augusztus 10-én az OMSZ székhelyén átadták az OJR meteorológiai kiszolgálásához szükséges – és az Apollo újabb bővítését és fejlesztését is jelentő – informatikai rendszert. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke megjegyezte a 709 milliós KEHOP-keretből (Környezeti és Energiahatékonysági Program) minderre 300 millió forintot fordítottak.
Kifejtette, így már lehetővé válik, hogy a meteorológiai mérések felhasználásával Közép-Kelet-Európában is egyedülálló pontossággal számszerű időjárás-előrejelzéseket készítsen a szolgáltat.
Hozzátette, a KlimAdat keretében a jégeső magyarországi előfordulására vonatkozó meteorológiai modell fejlesztése és futtatása valósul meg.
.jpg)
Rácz András - fotó: Mónus Márton (MTI)
Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyekért felelős államtitkára köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezelve az éghajlatváltozást döntött az országos jégkármérséklő rendszer létrehozásáról.
Az OJR hivatalosan 2018. május 1-től működik, azóta nyújt hozzá az OMSZ meteorológiai támogatást – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgálat előrejelzése és adatai alapján kell vagy nem kell üzembe helyezni az ezüst-jodidot a felhőkbe juttató automata és a manuális talajgenerátorokat.
- A rendszer elsősorban a hazai gazdálkodók, másodsorban pedig Magyarország teljes lakossága számára már most bizonyította hasznosságát
- jegyezte meg az eseményen Darabos Tamás, a NAK főigazgatója.
A főigazgató hozzátette, a rendszer használata ellenére csak az ország néhány pontján hullott jégeső.
- Érdemes megemlíteni azt a június 8-i esetet, amikor Szlovéniában almanagyságú jég esett, és a szó szoros értelmében átlyukasztotta az autókat. A határ innenső oldalán, Zala megyében is volt jégeső, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal.
Azt, hogy egyébként hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, nem tudjuk bizonyítani - hangsúlyozta Darabos Tamás.
A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva lehet értékelni, amikor összehasonlítóak lesznek az éves jégkáradatok.
Darabos Tamás szerint azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére június közepéig az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya. Így vélhetően már az első másfél hónapban jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani.
agrotrend.hu / NAK
