Korszakváltáshoz érkezett Magyarországon a zajvédelem

Rácz András közölte, hogy az uniós kötelezettségvállalás a zajtérképek 5 évenkénti megújítását írja elõ, ám Magyarországon ez a feladat a források és a szabályozás hiányosságai miatt sokáig nem teljesült megfelelõen. A kormány tavalyi döntése értelmében a folyamatos zajvédelmi feladatellátásra 2 milliárd forint jut, a zajtérképezést pedig két tudományos háttérintézmény, a Herman Ottó Intézet és a Közlekedéstudományi Intézet veszi át az önkormányzatoktól. Elõbbi a települések, utóbbi a közlekedési vonalak zajterhelését vizsgálja – tette hozzá. 

A zajtérképek adatsorai nyilvánosak lesznek, a lakossági tájékoztatás mellett többek között a települési fejlesztések tervezését is segíthetik. Az államtitkár hozzátette, hogy a folyamatos és hosszú távú zajszennyezés jelentõs megterhelést okoz, csökkentéséhez a döntéshozókon és az orvosokon túl sokak összefogása szükséges.     

Muntag András zajszakértõ a rendezvényen kiemelte, hogy

a zajtérkép nem csupán mérési eredmények térképes megjelenítése, hanem soktényezõs számítás eredménye, hiszen a zaj az észlelõig nem csupán egy úton juthat el, napszakonként változhat és több forrásból is eredhet.

A szakértõ hangsúlyozta, hogy a korszerû zajtérképnek az egy pontba jutó zajok eredõjét kell megjelenítenie folyamatosan frissítve, ám ha ez teljesül, az sokak számára jelenthet hasznos segítséget.     

Román Zsuzsa szakorvos hangsúlyozta, hogy a zajterhelés testi és lelki tüneteket is okoz. Fokozza többek között az idegességet, az agressziót, a stresszt, zavarja a figyelmet, befolyásolja a légzést és a szívmûködést, mérhetõen emeli a szívroham és a cukorbetegség kockázatát, az anyagcserét befolyásolva hozzájárul az elhízáshoz, a zaj miatti nagyobb reflexidõ pedig több balesethez vezet – tette hozzá. Egy Angliában végzett vizsgálat eredményeire hivatkozva megjegyezte, hogy a szigetországban a 10 milliárd eurót is elérheti évente a zaj társadalmi kára az elvesztegetett munkanapok, a csökkent munkavégzés és a tanulás megzavarása miatt.

Magyarországon a lakosság negyede él az 55 decibeles határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes, hiszen az egyéni érzékenység eltérõ és összeadódhat más hatásokkal is – mondta. A szakorvos az összefogás jelentõségét hangsúlyozta a zajvédelemben, és hozzátette, hogy a zajterhelés hatásainak kezelése népegészségügyi feladat.

agrotrend.hu / MTI