2020.12.01., kedd , Elza

Hírek

2020. március 27. péntek • 12:16

Köszönöm a helytállást, számítunk a gazdatársadalomra!

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke „békeidőkben” is a gyakori médiaszereplésről ismert köztestületi vezetők közé tartozik. Napjainkban, a korona vírus idején pedig kiemelten sokszor idézik szavait a hazai élelmiszerellátással kapcsolatban. Mi sem természetesebb, hogy az Agrotrend is megkérdezte a NAK elnökét a kialakult helyzetről, az átalakulóban levő munkafolyamatokról…

Úgy hallottuk az Agrárkamaránál is változások történtek a munkarendben a járvány miatt, a munkatársak otthonról dolgoznak. Mit takar ez az új munkarend?

Igyekeztünk megoldani, hogy otthon tartsuk azokat a kollégáinkat, akiknek a munkájuk ellátásához nem feltétlenül kell bemenniük az irodába. Olyan informatikai megoldásokat találtunk, amivel javarészt ezt meg is tudtuk oldani. Én a hét öt munkanapjából négyet Budapesten töltöttem, illetve fogok is tölteni, de érdekes látni, hogy az irodában milyen kevés ember, általában 6-7 fő van jelen.

Úgy gondolom, hogy ennyien be tudjuk tartani a járványvédelmi előírásokat, tudjuk tartani egymástól a megfelelő távolságot. Nagy kihívás mindenkinek, de jól alkalmazkodik a csapat ehhez az új helyzethez. De nem csak ezért állunk izgalmas időszak előtt…

Az egységes kérelmek beadási szakasza hamarosan kezdődik, ezért azon dolgozunk, hogy a falugazdászaink számára is olyan megoldásokat keressünk, ami a legkevésbé kockáztatja mind az ő, mind pedig az egységes kérelmet benyújtani kívánók egészségét. Reményeink szerint lesz olyan megoldás, amivel minimálisra tudjuk szorítani a személyes találkozások számát.

Mikorra számíthatnak az egységes kérelmet beadók arra, hogy az új rendszer életbe lép a falugazdászokkal történő kapcsolattartásban is?

Április elején indul az egységes kérelmek beadása, abban a pillanatban, amint lehetőség nyílik rá, mi szeretnénk belefogni. Jól felfogott érdekünk ezeket a kérelmeket minél hamarabb beadni, hiszen, ha ezeket a kérelembeadásokat csúsztatjuk, az a kifizetéseket is csúsztatni fogja. Nekünk az az érdekünk, hogy a lehető leggyorsabban, legpontosabban adjuk be a kérelmeket. Most egy plusz szempont is megjelent, hogy a gazdálkodók és a saját munkatársaink egészségét ne veszélyeztessük.

Elkezdődtek a munkálatok a földeken is. Milyen nehézségekkel szembesülnek most a gazdák? Hallottunk olyan híreket, hogy a nem magyarországi előállítású alkatrészek, vagy néhány input anyag - amiből nem volt elég készlet - ellátása nehézségekbe ütközik…

Több olyan ágazatról tudunk, ahol vannak problémák a szállításokkal, például a csomagolóanyagok esetében. Én is hallottam, hogy a különböző gépalkatrészek esetén is vannak szállítási akadályok. Jellemzően nem azzal van a gond, hogy ezek a termékek nem állnak rendelkezésre, hanem szállítási gondok hátráltatják a normál ügymenetet. Mi is elsők között kértük és nagyon üdvözöltük azt, hogy betartva a vonatkozó járványügyi előírásokat, de próbáljuk meg visszaállítani az áruszállítást, hiszen, ha nincs áruszállítás, akkor a gazdaság egésze megáll.

Azzal számolunk, hogy bizonyos fennakadások helyileg vagy rövid ideig előfordulhatnak, de talán nagy probléma nem lesz. Látjuk, hogy az input anyagok ellátása kulcskérdés, hiszen ez alapozza meg a tavaszi növények esetén egyáltalán a földbe kerülést. Ugyanez igaz az állattenyésztésben is, ahol a takarmány eljuttatása az állattartó telepekre kritikus jelentőséggel bír, itt is látunk egyfajta spájzolásos technikát, ahogy az élelmiszereknél is tapasztalható.

Ebben az esetben is szeretném figyelmet -, ahogy az élelmiszereknél is -, hogy ne spájzoljunk, mert a rendelkezésre állás folyamatos!Nem szükséges az idei év első felére megvenni az összes olyan takarmányt, ami utána ellátási problémát generál a szomszédoknak. Kérek mindenkit az önmérsékletre, azt látjuk, hogy rendelkezésre állnak a szükséges input anyagok, legyen az fehérje, vitamin, műtrágya. Azzal számolunk, hogy a tavaszi munkák a növénytermesztésben zökkenőmentesen mehetnek végig, az állattenyésztésben pedig különösen oda kell figyelni az áruszállításból fakadó problémákra, de azt reméljük, hogy ezeken jórészt túl is vagyunk.

A magas euró árfolyam okán merült fel a kérdés: nem félő-e, hogy sok gabonát visznek ki az országból? Az erős euró miatt jó áron lehet eladnia külföldi piacon a terményt…

Magyarországról a tavalyi évben közel 2,5 millió tonna búzát értékesítettünk és megközelítőleg ugyanennyi kukoricát. A termelésünknek több mint a fele eddig is exportra ment, a magyarországi gabona szükséglet fedezésére van hazánkban elegendő mennyiségű gabona, a malmok hosszútávú szerződésekkel rendelkeznek és olyan alapanyagtartalékkal, amivel képesek az új gabona beéréséig a magyarországi gabona keresletet fedezni.

Nyilvánvalóan az euró-forint árfolyam mindig is hatással volt a külkereskedelemre, ez nincs máshogy az agráriumban sem, sőt, ha azt nézzük, hogy hazánk egy exportorientált ország, akkor jól felfogott érdekünk, hogy legyenek export piacaink, mert mindig is több élelmiszert termeltünk, mint amire a lakosságnak szüksége volt.

Ezek alapján az euro árfolyam növekedés nekünk akár kedvező hatású is lehet. Ne felejtsük el, hogy ez nem azt jelenti, hogy kimegy a gabona az országból, hanem adott esetben lehet, hogy az itthoni árak fognak növekedni, de ez a piacgazdaság logikája, a koronavírustól függetlenül is egy forint-euro árfolyam mozgás esetén is bekövetkezne.

Fontos leszögezni, hogy a sertéshús ára sem azért ment fel az utóbbi időszakban, mert koronavírus járvány van, hanem egy másik betegség, az afrikai sertéspestis miatt következett be. Kínában nagyon sok házisertés elpusztult, de a kereslet jelentős maradt, így nagyon sok sertést vittek be Kínába, ezáltal keresleti piacot generáltak és az vitte fel az árakat.

Fordított esetekkel is számolhatunk, vannak olyan termékek, amelyeknek az olasz piac volt nagyon komoly felhasználója…  4 milliárd liter tejet vásárolt meg az olasz tejipar az EU-ban minden esztendőben. Ha ez a 4 milliárd liter tej nem tud Olaszországba kijutni, akkor ez a Spot-piacon fog kikötni és ez a tej árát semmiképpen nem fogja emelni, sokkal inkább probléma lesz, hogy hova tesszük a nyers tejet. Szintén felmerülő kérdés: hogyan fogjuk megoldani a külföldi szakamberek hiányát, vagy a beutazási nehézségeit, miközben az ő személyes jelenlétük nagyon sok gyár esetében akár az üzem átállításához, indításához, szervízeléséhez szükséges.

Van pár ágazat, ahol az export-import tevékenység operatív beavatkozást igényel, például a tejágazat, amit említett, de szót ejthetünk a bárány exportról vagy éppen a kertészeti ágazatról is. Hogy állnak ezek a most kritikus pontban levő ágazatok?

Vannak olyan ágazatok, melyek nagyon súlyos problémákkal küzdenek, például a virágtermelőknek nagyon súlyos gondjaik vannak, hiszen alapvetően ebben az időszakban realizálnák az éves bevételük jelentős részét.Sőt volt olyan, aki az egészet… Gomba és növényházi zöldséghajtatás vonatkozásában szintén nagyon súlyos problémákat látunk.

Azt gondolom, hogy az ő esetükben is a piacokhoz való hozzáférés a problematikus, elsőként azt kell megoldanunk, hogyan tudjuk az áruszállítás biztonságosságát, zökkenőmentességét garantálni.

Vannak olyan lépések, például a hiteltörlesztési moratórium, ami mindenki érint, egyébként folyamatosan nyomonkövetjük az ágazati problémákat és az operatív törzs, illetve a gazdaság újraindításáért felelősmunkacsoportban van lehetőségünk részt venni.Igyekszünk minden információt, ami rendelkezésünkre áll, begyűjteni, ezért kérem a tagjainkat, osszanak meg velünk mindent, ami az ő gazdaságukban problematikus, ha van megoldási javaslatuk, azt is nagy örömmel vesszük. Ezeket igyekszünk folyton szintetizálni és a megfelelő fórumokra eljuttatni.

Milyen módon, hol tudják jelezni a gazdák, ha a járványhelyzet miatt gondjuk akad a gazdaságukban?

Bárkinek eljuttathatják ezeket az információkat, aki a NAK munkavállalója. A megyei elnökök megkeresése nagyon jó megoldás, de ne feledkezzünk meg arról, hogy van egy kérdőívünk, aminek kitöltésével nagyon sokat tudnak segíteni. Ennek a kérdőívnek a kitöltése folyamatos, a beérkező információk feldolgozása szintén az. Március 16-án már elkészült egy közel 20 oldalas anyag, melyben elemeztük az agrárgazdaság nehézségeit ebben a kialakult helyzetben, ezt folyamatosan frissítjük. Ezeket a megkapott tájékoztatókat rendszeresen, a legidőszerűbb formában küldjük be akár a gazdaság újraindításáért felelősmunkacsoportnak, akár az operatív törzshöz.

Miniszter Úrral is jelezte beszélgetésünk során, hogy szoros a NAK együttműködése a kormányzattal és azon belül az Agrárminisztériummal. Miben valósul meg ez az együttműködés?

Kollégáink napi szinten egyeztetnek, ez kötelességünk egy ilyen helyzetben. Hála Istennek, a partnerséget nem most kell kialakítanunk az agrártárcával, hiszen ez komoly múltra tekint vissza. Nem csak vezetői, hanem szakértői szinten is kapcsolat van a kamara és a tárca között.

Ezt a jó kapcsolatot arra kell felhasználni, hogy együttműködve találjuk meg azokat a megoldásokat, melyek az ágazat számára jó megoldásokként szolgálhatnak. Az együttműködésről sokmindent elárul, hogy a gazdaság újraindításáért felelő munkacsoportba közös anyagot viszünk be, a minisztériumnak eljuttatjuk a kamara felvetéseit és a minisztérium dolgozza azokat össze és viszi be, a címlapon pedig az szerepel, hogy a tárca észrevételei a kamarával történt egyeztetés után.

Ez a fajta együttműködés példaértékű és remélem, hogy a továbbiakban is működni fog, nem azért mert nekünk így könnyebb a napi munkavégzés, hanem azért, mert így tudunk az ágazatnak a segítségére lenni.

Említette az imént a Ne spájzolj kampányt, ami nem csak a lakosságra, de a gazdákra is igaz. Ami a fogyasztókra vonatkozó kampányt illeti, ott mi volt az alap mondanivaló?

Beszéltünk arról, hogy milyen problémákat okozhat az exportpiacok elvesztése, korlátolt elérése az agrárgazdaság számára. Ahogy mindenki maga tapasztalhatta, Magyarországon a boltok polcai le voltak rabolva. Azt gondoljuk, hogy ez nagyon rossz irány, nem csak azért, mert komoly feladat elé állítja a kiskereskedelem dolgozóit, hanem azért is mert fölösleg és az élelmiszerhulladék előállításának nagyon meghatározó lépése lehet ez a következő időszakra. Sok olyan terméket vásároltak meg a fogyasztók, amelyeknek a napi felhasználása egész egyszerűen fizikai képtelenség lesz abban a mennyiségben, amennyit megvásároltak.

Az a volumen, amit a háztartások hazavittek, az nem eltárolható nagyon sok esetben olyan időtávban, mint amekkora időtávra vonatkozó készleteket most felhalmoztak. Azt gondoltuk, hogy fontos megnyugtatni a lakosságot és ki más tudná megnyugtatni a lakosságot, abban a tekintetben, hogy lesz élelmiszer, mint a mezőgazdasági termelők- és feldolgozók köztestülete!Ezért elkezdtünk egy kampányt, amiben meg kívánjuk nyugtatni a lakosságot, hogy van elegendő élelmiszer, lesz is élelmiszer, a mennyiségek rendelkezésre állnak.

Bizonyos fajta átstrukturálódás a keresletben jól látható és ezt is követni kell, de azt gondolom, hogy ez a napokban mér rendeződött is. A közétkeztetésben elfogyasztott hús és egyéb élelmiszer jelentős részemost a kiskereskedelmi láncokon át kerül a fogyasztókhoz, hisz a gyerekek nem a menzán eszik meg a csirkemellet, hanem otthon az édesanyjuk főz nekik, s nyilván ez azt jelenti, hogy azt otthonra kell megvenni…Ennek következtében más kiszerelésben, más csomagolásban kell az élelmiszeriparnak a kiskereskedelem felé átadni ezeket a termékeket, mint mondjuk korábban a nagy volumenben főző konyháknak tette. Ez egy újabb kihívás, de ezt pillanatok alatt meg is ugrották az élelmiszer előállítók és a kiskereskedelem előtt is le a kalappal, hiszen lehetőségeiken és képességeiken felül teljesítve próbálták meg kiszolgálni a nem egyszer teljesen irracionális vásárlói igényeket.

Ezzel összefüggésben is fontos, hogy sokan, miután azt gondolták, hogy hiánygazdaság fog bekövetkezni - amit látunk, hogy nem így történt -, etikátlanul árat emeltek. Van ilyen az agrár input forgalmazásban is… Létrehoztak egy orszagosetikaibizottsag kukac nak pont hu e-mail címet is, ahol a kamara tagjainak nem etikus viselkedésére fel lehet hívni a figyelmet. Érkezett már ilyen észrevétel?

Érkezett már bejelentés. Ez nem egy újkeletű e-mail cím, az etikai bizottság már 2013 óta működik. Nyilván sosem jó, ha egy etikai bizottságnak dolgoznia kell, viszont szükségszerű. Várjuk a jelzéseket, legyen szó akár versenytársi vagy fogyasztói észrevételekről, hisz így tudunk jól eljárni. Egyrészt az ITM a maga eszközeivel figyeli az árak mozgását, de nem csak jogi, hanem etikai normákat is illik betartani egy normálisan működő piacgazdaságban.Erősen megkérdőjelezhető norma az, amikor valaki egy másik embernek a félelmére építve próbálja meg a pénzét elvenni, ha valaki ilyet tett, azért felelnie kell akár jogi értelemben, akár az etikai bizottság eljárásának keretein belül. Vegyük elejét ennek, bár én azt látom, hogy ez hála Istennek nem volt tömeges, néhány pontszerű estről tudunk, a kereskedelemben résztvevőknek a zöme teljesen jogszerűen, korrekt módon és etikusan jért el.

A nemzetbiztonsági szempontból kritikus infrastruktúra közé tartoznak olyan agrár cégek, melyekre azt lehet mondani, hogy ide sorolandók?

Van egy jogszabály, ami meghatározza, hogy mi sorolható a kritikus infrastruktúra közé. Nem meglepő módon, az élelmiszerellátás is a részété képezi. Ezt alá is támasztotta az elmúlt időszakban tapasztalt vásárlási dömping, hogy a fogyasztók mennyire érzékenyek arra, hogy van-e élelmiszer megfelelő mennyiségben és minőségben.

Ez nem egy újkeletű dolog, a kritikus infrastruktúrára vonatkozó jogszabályokat békeidőben kell meghozni, ez Magyarországon is így történt. Mindenki megnyugodhat ebből a szempontból is, a kritikus infrastruktúrára vonatkozó szabályozás az élelmiszerellátást is magába foglalja.

A legextrémebb körülmények között is, ha kell, honvédségi, karhatalmi erőkkel fogják működtetni azokat az élelmiszeripari egységeket, amelyek biztonságosan tudják szavatolni a magyar lakosságnak az élelmiszerellátást.Óriási stabilitást és nyugalmat biztosít ez! Az egyik olyan biztonsági háló, amire alapozva tudjuk nyugtatni a lakosságot, hogy nem kell idegeskedni az élelmiszerellátás biztonsága miatt.

Nemrég közzétett egy anyagot, amelyben a gazdatársaknak mond köszönetet...

Amostani időszak felértékeli azt a tevékenységet, amit végzünk. Bár alapszintű elvárás, hogy legyen élelmiszer az emberek asztalán, de ilyenkor az igények megváltoznak és én valóban szeretném megköszönni azt a munkát, amit a gazdák végeznek és végeztek az elmúlt időszakban. Szeretném megköszönni a fogyasztóknak is azt, hogy rendszeresen magyar termékeket választanak, hisz Magyarországon a boltok polcain található élelmiszernek a háromnegyede a Magyarországon előállított élelmiszer.

Ez egyrészt annak tudható be, hogy a magyar agrárgazdaság jóminőségben, jó ízvilággal és jó ár-érték arányban képes termelni. Ehhez kell az is, hogy a fogyasztónak legyen egyfajta egészséges protekcionalista hozzáállása a vásárláskor, hiszen amikor magyar terméketvásárol, akkor arra is szavaz, hogy egy ilyen kritikus helyzetben legyen Magyarországon élelmiszeripar!

Ez mindenképpen fontos és a következő időszakban is meghatározó kell legyen. Szeretnénk, ha a fogyasztók ezt nem felejtenék majd el a vírushelyzet elmúltával sem!

A gazdálkodók most kell, hogy végezzék a munkájukat! Az állattenyésztés kifejezetten olyan ágazat, ami nem ismeri azt, hogy szünet van, nem lehet bezárni, mint egy autógyárat…

A jószágnak ma is és holnap is kell enni, ezeket a munkákat folyamatosan kell végeznünk, ami komoly helytállást igényel.  Mint ahogyan a tavaszi vetésű növények esetében sem feltétlenül alkalmas a nyári időszak arra, hogy bizonyos munkákat elvégezzünk. Ezért köszönöm a helytállást és számítunk a gazdatársadalomra.

Mátrai Zoltán

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.