Közfoglalkoztatási reformért lobbizik az agrárkamara

Javaslatokat fogalmazott meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat nagyobb arányban lehessen bevonni a mezőgazdasági idénymunkákra – értesült a Magyar Idők. Problémát jelent ugyanis, hogy a szezonmunkásként megszerezhető bérek a közmunkásfizetésekkel körülbelül egy szinten mozognak, ezért sokan inkább a kevésbé megterhelő közfoglalkoztatást választják. Mindez oda vezetett, hogy az idén sok gyümölcsösben a gazdák munkaerő hiányában nem tudták leszedni a termést. Ráadásul az önkormányzatok sem szívesen engedik el betanított dolgozói­kat az agrárvállalkozásokhoz, holott a cél az lenne, hogy a közfoglalkoztatott az elsődleges munkaerőpiacon tudjon elhelyezkedni.

A kamara ezért tárgyalásokat kezdeményezett a Belügyminisztériummal, és az agrárvállalkozások visszajelzései alapján egy ötpontos intézkedéscsomagot tett le az asztalra. Elsődleges kérés, hogy először a munkaügyi hivatal a vállalkozásnak közvetítse a munkavállalót, csak ezt követően vonják be a közfoglalkoztatásba. Ehhez a kamara egy adatbázis létrehozását javasolja, így a vállalkozások könnyebben hozzáférhetnének a munkanélküliekhez. A kamarához érkezett javaslatok között szerepel, hogy az elsődleges munkaerőpia­ci integráció érdekében a közmunka odaítélésének feltételeként határozzanak meg egy bizonyos ideig tartó egyéb munkavégzést, amelyet akár mezőgazdasági idénymunkával is teljesíteni lehetne. A NAK szerint ezzel akár 90 milliárd forintot is megtakaríthatna az állam.

A gazdák visszajelzései alapján az érintettek elfogadnának egy, a jelenlegitől eltérő közteherviselési rendszert az idénymunkákra vonatkozóan, így szintén több milliárd forintos többletbevétel folyna be a költségvetésbe. A NAK egyetért azzal, hogy a szociális járandóság, valamint a közmunka mellett az adott dolgozó a mezőgazdasági idénymunkára akár 120 napig is alkalmazható legyen. Ezzel párhuzamosan szigorúbb ellenőrzésekre lenne szükség, hogy kiszűrjék azokat, akik nem végeznek munkát, csak aláírják a jelenléti ívet, így megkapják fizetésüket. A munkavégzéssel arányos bérezés kialakítása szintén fontos eleme a javaslatnak. A kamara álláspontja szerint az imént felsorolt pontok jelentősen hozzájárulnak a munkaerőpiaci helyzet rendezéséhez, a gazdálkodóknál végzett idénymunkáért járó bér megemeléséhez, valamint az általános foglalkoztatási helyzet javításához.

A belügyminisztérium lapunkat arról tájékoztatta, hogy idén mindössze 237 közfoglalkoztatottat közvetítettek ki a járási hivatalok mezőgazdasági idénymunkára, közülük viszont csak 121 főnek sikerült elhelyezkednie. A tárca rámutatott: a közvetítések felét a munkaadó utasította el. Összesen az egyszerű foglalkoztatás részeként – nem csak mezőgazdasági idénymunkára – 429 főt közvetítettek, közülük azonban csak 143 főnek sikerült így elhelyezkednie. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint júliusban 283 és fél ezer fő dolgozott egyszerűsített foglalkoztatással (korábban alkalmi munkavállalás).

agrotrend.hu / magyaridok.hu