2020.07.14., kedd , Örs, Stella

Hírek

2020. május 27. szerda • 11:53

Krízisbiztosítási rendszer indul

Hamarosan nemcsak az időjárás, hanem a különböző piaci kockázatok ellen is biztosíthatják magukat a gazdálkodók. A tervek szerint jövőre elinduló krízisbiztosítási rendszer önkéntes alapon működik majd, a veszteséget szenvedett termelők pedig az alapban összegyűlt befizetések mellett vidékfejlesztési forrásból kaphatnak kompenzációt.

Egy-két ezer taggal indulhat el jövőre a mezőgazdasági termelők piaci kockázatait csökkenteni hivatott krízisbiztosítási rendszer - írta meg a Magyar Nemzet. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint a tárcavezető arra számít, hogy a következő években folyamatosan bővül majd az önkéntes alapon működő krízisbiztosítási rendszer védelme alá tartozó gazdák köre.

Fotó: pixabay.com

Az Európai Unióban elsőként hazánkban vezethetik be az időjárás mellett a piaci kockázatok mérséklését célzó rendszert. Így a már meglévő, három pillérre épülő kárenyhítési struktúra újabb elemmel bővül. A növénytermesztés időjárási kockázatait az agrárkárenyhítési rendszer, a növénybiztosítási díjtámogatás és az országos jégkármérséklés hivatott kezelni. Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint a krízisbiztosítási alap saját forrását a termelők befizetései adják. Ehhez adódik hozzá a vidékfejlesztési támogatás. A kompenzáció így 30 százalékban a rendszer saját forrásából, és 70 százalékban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból jut el a károsult gazdákhoz. A kifizetés támogatási oldala 85 százalék európai uniós és 15 százalék nemzeti költségvetési forrást takar.

Fotó: Public Domain Pictures

A tárcavezető rámutatott: mivel a krízisbiztosítási alap célja, hogy azoknak a termelőknek biztosítson kompenzációt, akik rajtuk kívül álló okok miatt kénytelenek jelentősebb veszteséget elkönyvelni, az esetleges visszaélések elkerülése érdekében szigorú szűrőket építettek a rendszerbe. Így azok, akiknek a jövedelme például fiktív számlák vagy a jövedelem eltitkolása miatt csökken, nem számíthatnak semmilyen hozzájárulásra.

Ugyanígy akkor sem jár támogatás, ha a gazdát gondatlanságából adódóan érte veszteség; idesorolhatóak például a súlyos agrotechnikai hiányosságok vagy az elmulasztott munka, ami a hozam csökkenését okozta.

A kompenzáció összegét az úgynevezett referenciajövedelem alapján számolják ki, ehhez az kell, hogy minden tag részéről rendelkezésre álljanak a lezárt könyvelési adatok. Ha a termelők befizetéseiből álló alapban lévő összeg túl kevésnek bizonyulna a benyújtott kártalanítási igényekhez képest, akkor az agrárminiszter dönthet úgy, hogy pótbefizetést ír elő a tagoknak.

Az így kiszabott összeget kötelezően be kell fizetni. A tervek szerint a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatokért a Magyar Államkincstár felel majd. Elképzelhető az is, hogy a kincstár a kormányhivatalokat is bevonja, és a kompenzációhoz kapcsolódó ellenőrzéseket a kormányhivatalok szakemberei végzik majd.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.