Lázár: Magyarország agrárország maradt – és ez előny

Az ülésen a honatyák tájékoztatót hallgattak meg az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedésekről. A miniszter olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint a magyar GDP 22 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz.

A kérdés, hogy a termelés eszköze, a föld kinek a tulajdonában van – mondta a tárcavezető, Móricz Zsigmondot idézve: "a föld azé legyen, aki megműveli". "Az nem megoldás, hogy az állam elveszi valakiktől és magánál tartja a földet. Ez ki lett próbálva és nem működött" – fogalmazott Lázár János, hozzátéve: a magyar állam feladta a gazdálkodási tevékenységét, nincsenek érdemi mezőgazdasági vállalkozásai. 

A magyar állam úgy döntött, hogy azokat támogatja, akik hajlandók a magyar földet megművelni, azaz a magyar földműveseket. Az agrárpolitika lényege, hogy ne alkalmazottak, hanem tulajdonosok legyenek, a kis és közepes birtokok, családi gazdaságok versenyképesek őket kell megerősíteni – szögezte le. Arról lehet elvi vitát folytatni – a parlamentben ennek helye van -, hogy az állami földek eladása helyes-e vagy sem. De a kormány meggyőződése, hogy a földet vissza kell azoknak adni, aki megművelik, mert a kis és közepes gazdaságok, a családi gazdaságok hozzá tudnak járulni a magyar gazdaság növekedéséhez – fejtette ki a miniszter. 

Lázár János utalt arra: a kormányt a földeladás kérdésében támogatja két szervezet is. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségében (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában (NAK) fogalmazták meg azt, hogy értékesítsen az állam földet a gazdáknak. Mint mondta, e szervezetek szerint a gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani. "Földet ugyanakkor olcsón eladni nem fogunk", az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet – szögezte le.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy az állami föld értékesítésével a kormány a kis és közepes birtokokat, a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A célkitűzés az, hogy a kis- és nagybirtok aránya a kis, közepes és a családi gazdaságok irányába mozduljon el. Ezt a törekvést visszaigazolják az adatok is, mivel ma a nagybirtok arány a korábbi 50 százalékról mintegy 40 százalékra mérséklődött.

Jelezte: továbbra is 300 hektár a birtok méretének maximuma, amely egy gazdálkodó tulajdonában lehet. A földértékesítést szigorú szabályok között lehet végrehajtani. A mostani értékesítés 350-400 ezer hektárt érint. Kizárólag földművesek licitálhatnak az állami földek értékesítése során. ők 103 ezen vannak.

Kizárólag nyilvános árverésen lehet földet vásárolni. A kikiáltási ár a helyben szokásos árnál 10 százalékkal magasabb lesz. Lefelé nem lehet licitálni. A földművesnek helyben lakó magyar állampolgárnak kell lennie, jogi személy nem vehet földet. Húsz évig elidegenítési és terhelési tilalom van a megvásárolt földterületen. A haszonbérleteket a tulajdonos váltás nem szünteti meg, így a haszonbérlet nem törhető fel. A földeladási hirdetmények október 15-től jelennek meg a kormányhivataloknál, és az árverések gyakorlatilag ebben az évben véget is érnek.

Az albizottsági ülésen jelenlévő ellenzéki képviselők pártállástól függetlenül vitatták, hogy az állami földeket szükséges-e értékesíteni. Szerintük a földeladás csökkenti az állam mozgásterét, vagyonát. Voltak olyanok, akik véleményüket indulatosabban fogalmazták meg.

Az albizottsági ülést követően az MSZP jelenlévő képviselői – Harangozó Gábor, Gőgös Zoltán, Legény Zsolt – sajtótájékoztatót tartottak. Itt kifogásolták, hogy sok részlet még nem tisztázott, de Legény Zsolt szerint gyanítható, hogy lesznek visszásságok az értékesítés körül. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: a kérdéskör kapcsán a kormányon belüli feszültségek is láthatóvá váltak. Harangozó Gábor hozzátette: a mostani albizottsági ülésen választ kellett volna kapni arra, hogy miért kell hirtelen eladni az állami földeket. Erre nem volt válasz – mondta az országgyűlési képviselő.

mti