Fontos feladat a magyar méhészek érdekeinek védelme

Február 28-án plenáris ülésen tárgyal a mézjelentésrõl az Európai Parlament (EP), ezt követõen az EP-képviselõk március 1-jén szavaznak a dokumentumról – mondta Erdõs Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselõje, az ágazat helyzetével foglalkozó jelentés elõterjesztõje vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.

Az EP-képviselõ elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert

az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés.

Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkezõ mézek 20 százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedõ méhészeknek.

Ezért leszögezte: 

meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerû tájékoztatást kapjanak a méz összetételérõl, és ez alapján választhassanak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelõs miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés Magyarország számára – amellett, hogy elõterjesztõje magyar – azért bír különös jelentõséggel,

mert hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelõ országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész dolgozik.

Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében megkezdett sikeres munkát – jelezte.

fotó: Pixabay

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek között

a közös munka folytatódik,

amelynek fontos eleme, hogy Erdõs Norbert EP-képviselõ, a témakör szakértõje országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörrõl. Az országjárás márciusban zárul. Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos párbeszéd. A miniszterelnöki megbízott megjegyezte:

az elmúlt 7 évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott – fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.

Erdõs Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselõ reményét fejezte ki, hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást követõen.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta:

Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentõsebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több

– jegyezte meg. Hozzáfûzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelbõl származó bevétel teszi ki.

Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar 25-30 ezer tonna között mozog évente – mondta, hozzátéve:

míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettõl. 

fotó: Pixabay

A helyzet komolyságára jellemzõ, hogy több helyen – például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is – már mesterséges beporzást végeznek. A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erõteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban. 

agrotrend.hu / MTI