Hírek

Magyarország egyik legritkább lepkefaja a nagy szikibagoly

Ez a fokozottan védett éjszakai lepkefajunk szorosan kötődik a tápnövényéhez, a kaporhoz hasonlító sziki kocsordhoz. A nagy sziki bagoly elterjedését, mint általában lepkékét, a tápnövénye mennyiségi és minőségi előfordulása jelentősen befolyásolja. Így ezt a fajt a szintén természetvédelmi oltalmat élvező sziki kocsordok élőhelyén, a sziki tölgyesek egykori tisztásán kialakuló szikes erdei rét vagy más néven sziki magaskórós növényzetben kell keresnünk.

Habár Európa szerte ritkának számít a nagy szikibagoly, szerencsére még stabil állományai vannak hazánkban, és ezen belül is a Tiszántúlon. A Körös-Maros Nemzeti Parkban rendszeresen nyomon követjük a faj állományát, amelynek vizsgálata a korábbi évekhez hasonlóan az év két szakaszában történt.

fotó: Molnár Géza

Egyrészt nyáron a hernyók jellegzetes rágása a tápnövényen árulja el a faj jelenlétét, másrészt az őszi lehűlésektől kezdődően a faj felnőtt, szaporodóképes egyedeit, az úgynevezett imágóit érdemes keresni az éjszakai órákban.

2019-ben korábbi évektől kissé eltérően az őszi időszak hőmérésékletei viszonyai változékonyak voltak, hiszen az őszi éjszakai lehűlések később következtek be, és eleinte kisebb mértékűek is voltak.

Így a lepkék rajzása és párzása időben elhúzódott, tulajdonképpen ősszel egy-egy alkalommal kevesebb egyedet lehetett megfigyelni, de hosszabb időszakon keresztül. A felmérések eredményeképpen kijelenthető, hogy az európai jelentőségű lepkefajunk állományai továbbra is stabilak a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

agrotrend.hu / kmnp.nemzetipark.gov.hu