Hírek

Már nem csak hipotézis: ha nagyobb a magtömeg, akkor kisebb az elterjedés

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését.

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szûkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a kutatók eredményei, amelyek az Ecology and Evolution címû folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggõ biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá.

A biodiverzitás mintázatát alakító tényezõk, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai régóta az ökológiai kutatások fókuszában állnak. A ritkaság egyik leggyakrabban alkalmazott mérõszáma az elterjedési terület mérete, ami rendkívül nagy variabilitást mutat az egyes fajok között, és természetvédelmi szempontból igen nagy jelentõséggel bír, mivel összefüggésben áll például a kihalási kockázattal, monitorozása pedig alapvetõ fontosságú lehet az inváziós fajok terjedésének megítélésében.

Kézenfekvõnek tûnõ feltételezés, hogy a növényfajok elterjedési területe összefüggésben áll terjedési képességeikkel: a könnyebben terjedõ fajok nagyobb valószínûséggel hódíthatnak meg új élõhelyeket, mint a gyengébben terjedõ fajok.

Magvasodró (Crupina vulgaris) magok – fotó: Sonkoly Judit, mta.hu

A terjedõképesség számszerûsítése azonban nagyon körülményes, így egy közvetlen mérõszám helyett gyakran alkalmaznak különbözõ közelítõ értékeket, például a magok méretét.

A magok mérete feltételezhetõen összefügg a terjedési képességgel, egyrészt mivel az apróbb magok jellemzõen nagyobb számban termelõdnek, másrészt mert a kisebb magok feltételezhetõen könnyebben terjednek a szél és más terjesztõk által is

– olvasható az MTA közleményében.

A magok mérete és az elterjedési terület között feltételezett csereviszony – azaz, hogy a nagyobb magvú fajoknak kisebb az elterjedési területük – kérdésével foglalkozó eddig publikált tanulmányok azonban gyakran egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak.

Az élõhely környezeti körülményei szintén hatással lehetnek mind a magok méretére, mind az elterjedési területre.

Ismert például, hogy az árnyékos élõhelyek növényei nagyobb magvúak, a nedves élõhelyeken pedig általában kisebbek a magok.

Eddig azonban nem mutattak ki általános érvényû összefüggést a növényfajok magmérete, elterjedési területe, valamint az élõhelyi körülményeik között. Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport célja az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és a DE TTK Növénytani Tanszék munkatársaival közösen végzett munka során az volt, hogy megvizsgálják a hipotézist, miszerint a nagyobb magvú fajok szûkebb elterjedési területûek, illetve az élõhely környezeti tényezõinek magméretre és elterjedési területre gyakorolt hatásának vizsgálatával arra keresték a választ, hogy mely élõhelyek fajai lehetnek a leginkább veszélyeztetettek.

A hipotézis teszteléséhez a pannon flóra 1600 fajához gyûjtöttek adatokat, így ez a rendkívül nagy mintaelemszámmal dolgozó vizsgálat az eddigi legátfogóbb elemzés a magméret és az elterjedési terület összefüggésének vizsgálatára. A kutatócsoport eredményei megerõsítették a hipotézist.

Eszerint

negatív összefüggés van a vizsgált növényfajok magmérete és elterjedési területe között, tehát általánosságban minél nagyobb magjai vannak egy fajnak, annál szûkebb az elterjedési területe.

Az eredmények megerõsítik a korábbi feltételezést, miszerint a száraz, tápanyagszegény élõhelyek, mint például a száraz gyepek, valamint az ott élõ fajok természetvédelmi szempontból értékesek és sérülékenyek, amit tovább fokoz az a tény, hogy a száraz élõhelyek fajainak magjai általában nagyobbak, így nehezebben terjednek, és feltételezhetõen lassabban képesek elterjedési területüket a klímaváltozás vagy éppen az ember élõhely-átalakító tevékenysége miatt megváltozott környezeti körülményeknek megfelelõen megváltoztatni – áll az MTA közleményében.

agrotrend.hu / MTI