Megnyirbálhatják az uniós agrárköltségvetést

A várható költségvetési javaslatról Günther Oettinger, a költségvetésért felelõs uniós biztos nyilatkozott a berlini sajtónak, ahogy arról a NAK is beszámolt. A biztos ugyan nem fejtette ki részleteiben beadandó javaslatot, de elmondta, hogy az Európai Bizottság igyekszik kezelni a bevételi és a kiadási oldalon 2020 után keletkezõ hiányt. Emlékeztetett rá, hogy

a befizetéseknél a Brexit miatt évente 12-14 milliárd euró eshet ki. Ezt a lyukat a majdani javaslat fele-fele arányban költségvetési megtakarításokból és megemelt tagállami befizetésekbõl próbálná lefedni.

(Oettinger korábban említette, hogy a kiadási fõösszeg a GNI 1,1-1,2 százaléka lehet a jelenlegi 1 százalékos plafonnal szemben).

A kiadási oldalon azért van szükség többletforrásokra – Oettinger ezek összegét évi 8-10 milliárd euróra becsülte –, hogy a jelenleginél több pénz legyen az olyan új kihívásokra, mint a migráció, a menekültpolitika, a külsõ határok õrzése, a migráció szempontjából forrásországnak számító államok támogatása, a védelmi politika, a terrorizmus elleni küzdelem vagy az innováció és a kutatás. Közölte, hogy ezt az összeget 80 százalékban tagállami többletbefizetésekbõl, 20 százalékban pedig az egyes költségvetési fejezetek közötti átcsoportosításból teremtenék elõ.

A büdzsé két jelenlegi legnagyobb tétele, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részaránya a kiadásokon belül viszont a biztos szavai szerint visszamegy 60 százalékra (régen 80 százalék volt, jelenleg durván 70 százalék a kettõ).

Oettinger ehhez még annyit tett hozzá, hogy az agrárköltségvetés 2020-ról 2021-re 6 százalékkal csökkenne a május 2-i javaslat értelmében. (Más forrás szerint Brüsszel a közös agrárbüdzsé nagyjából 10 százalékos megvágására készül 2020 után az EU27-ekre fordított agrárkiadások jelenlegi szintjéhez képest.)

agrotrend.hu / NAK