2021.03.06., szombat , Leonóra, Inez

Hírek

2020. december 12. szombat • 16:44

Méltatlan, pártos vádak a magyar agrárium ellen

Nagy István agrárminiszter reagálása "Az EU-s pénzek nélkül Magyarország ott tartana, ahol Moldávia" című, a Franfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkre

Magyarország agrárminisztériuma méltánytalannak tartja, hogy amikor az agrárium a Covid–19 időszak legnehezebb hetei alatt is ellátta feladatát, most a gazdák és az élelmiszer-előállítók elleni támadások indulnak - írja a Magyar Nemzet. Sértettség, pártpolitika, vádaskodások – a magyar mezőgazdaságnak nem erre van szüksége, hanem pártok feletti támogatásra, különösen egy járványhelyzet idején.

cikkben szereplő teljesen általánosító és konkrétummal alá nem támasztott megállapítással ellentétben a részben uniós, részben hazai forrásból megvalósuló beruházási támogatások odaítélése objektív, társadalmilag és az EU-bizottság illetékes főigazgatósága által előzetesen véleményeztetett kritériumrendszer alapján történik, a döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség mindenkori biztosításával. Az elbírálás folyamatában fontos elem, hogy a támogatási kérelmek elemzése, pontozása két egymástól független, gépi anonim sorsolással kiválasztott, szakértő projektértékelő által történik.

Emellett általánosan megállapítható, hogy az unió illetékes tanúsító és ellenőrző szervei a tagállami végrehajtás rendszerét megvizsgálták és azt megfelelőnek ítélték meg. Ami Raskó György urat illeti, az 1990-es években államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásában való közreműködésével okozott hatalmas károkat a magyar mezőgazdaságnak.

Tényleg olyannyira „rosszul használjuk fel a forrásokat”, hogy a mezőgazdasági termelés egy hektárra vetített termelékenysége 2010 és 2019 között kétharmadával emelkedett, ami Belgium, Dánia, Lettország, Litvánia és Írország után a hatodik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja az EU-15, az EU-13 és a V-4 országok mutatóit is. Szemben a 2002-2010 közötti időszak 7 százalékos teljesítménycsökkenésével, azon belül is az állattenyésztés 22 százalékos csökkenésével. 2010 óta mintegy harmadával nőtt a teljes mezőgazdaság teljesítménye, ezen belül is minden kihívás ellenére 19 százalékkal az állattenyésztésé.

Valamint olyannyira „rosszul állunk exportteljesítményben”, hogy tíz év alatt, 2020-ig a magyar agrárexport 74 százalékkal, az agrárkülkereskedelmi többlet 66 százalékkal bővült.

Olyannyira „nincs perspektíva az ágazatban”, hogy az idei év őszén meghirdetett beruházási pályázatainkra ilyen rövid idő alatt soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett csak az állattenyésztési és kertészeti ágazatokból. Magyarország talán az egyetlen hely az EU-ban, ahol nő a mezőgazdasági foglalkoztatottság – mely mutatja az új feldolgozóüzemek kialakulását, a kertészeti ágazat fejlődését és a környezettudatos gazdálkodás és a magas hozzáadott értékű kézműves termékek esetében történő ugrásszerű növekedést.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy – hasonlóan sok más európai országhoz –, adópolitikai eszközökkel is segítjük és támogatjuk 290 ezer őstermelőnk és 24 ezer családi gazdaságunk megmaradását és a fiatalok számára perspektíva nyújtását a mezőgazdasági termelésben. Továbbá büszkék vagyunk arra is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően a termelőink jövedelmezősége – ágazattól függően, de – folyamatosan nőni tudott, hiszen ez az egyik legfontosabb feltétele a vidéki gazdaságok és munkahelyek megmaradásának.

Olyannyira „vesztek el” mezőgazdasági munkahelyek, hogy 2010 óta 22 százalékkal emelkedett az állások száma az ágazatban és eléri a 211 ezret.

Olyannyira „csökkent” a szarvasmarha-állomány, hogy az EU tagországai közül 2010 és 2019 között hazánkban nőtt a második legnagyobb arányban, csak Ciprus előzte meg Magyarországot.

Csak arról feledkezik meg a cikk szerzője, hogy az európai sertéságazatot ért csapások, mint az orosz embargó, az afrikai sertéspestis mellett az elmúlt években Spanyolországot és Dániát kivéve mindenhol jelentősen csökkent a sertésállomány Európában, régiós összevetésben a lengyelek, a csehek vagy a románok esetében is hozzánk képest nagyobb visszaesés következett be.

Szemben a cikkben szereplő állításokkal és az EU-tagországok jelentős részével, Magyarországon nincs olyan jelentősebb alapvető élelmiszer termékcsoport, ahol ne lennénk exportorientáltak vagy legalább önellátóak – baromfihúsból és borból az önellátottsági szintünk eléri a 150 százalékot, zöldségből a 130 százalékot, de sertéshúsból és tejtermékekből is csaknem 100 százalék ez a szint. Természetes ugyanakkor, hogy egyszerre exportálunk és importálunk is élelmiszert. 2014 óta EU-s és nemzeti forrásokból több mint 415 milliárd forint támogatást ítéltünk meg az élelmiszeripari vállalkozások számára, ami a rendszerváltás óta példátlan nagyságrend és ezt folytatni is fogjuk.

Valamint emlékeztetőül szeretnénk hozzátenni, hogy Benedek Szilveszter a Demokratikus Koalíció frissen igazolt agrárkabinet vezetője.

Magyarországon alig több mint egy év múlva választások lesznek, így az ellenzéki közszereplők természetesen keresik a témákat – de az agráriumban dolgozókat és azt a hivatásuknak tekintő gazdákat ebből ki kellene hagyniuk. Ők ugyanis értékesebb munkát végeznek, mint hogy berángassák őket a kampányba pár, a politikába visszakapaszkodni akaró ember sértettsége miatt.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.