2022.10.04., kedd , Ferenc

Hírek

2021. május 22. szombat • 11:11

Merre tart az európai mezőgazdaság?

Hosszas tárgyalások után dönthetnek a jövő heti uniós csúcson a közös agrárpolitika reformjáról, vagyis az európai mezőgazdaság a fenntarthatóság irányába tett átalakításáról. A feszültség várha­tóan ezt követően sem csökken a gazdák és a zöldcélokat előtérbe helyező nemzetek és civil mozgalmak között.

Május végéig megszülethet a döntés az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) a reformjáról, vagyis a mezőgazdaság támogatáselosztása több év után ismét változás előtt áll. Az uniós döntéshozók arra készülnek, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 27–28-án megrendezett csúcstalálkozóján a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható dokumentum kerül az asztalra.

fotó: pixabay.com

Legutóbb április végén egyeztettek az uniós miniszterek a következő éveket meghatározó, jelentős változásokat tartalmazó agrárreformról. Az utolsó időkig komoly vita volt az új irányokat is kijelölő fenntarthatósági követelményekről.

A tagállamok többsége, így hazánk is rugalmas rendszert szeretne, elismerve a környezeti célokat.

Az Európai Bizottság a gazdák jövedelmezőségét is komolyan befolyásoló zöldcélokat fogalmazott meg, ám Brüsszel ezekből az elvárásokból várhatóan enged a tagállamok nyomására.

Új feltételek

A reformcsomag egyik legfontosabb új eleme a stratégiai tervezés a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások, vagyis az egyes és a kettes pillér felhasználásánál. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell megtervezniük azokat az úgynevezett környezeti, ökoszisztéma-elemeket is tartalmazó stratégiá­kat, amelyekkel egyaránt szolgálják a fejlődést és az Európai Unió hosszú távú klímastratégiáit.

Ezeknek a programoknak az uniós szintű jóváhagyása és végrehajtása feltétele lesz a támogatások kifizetésének.

Fontos, hogy a legutóbbi egyeztetéseken arról volt szó: 2023-ban és 2024-ben átmeneti, úgynevezett tanulási évek jönnének, az ökoszisztéma-elemekre kötelezően elkülönítendő támogatási arány így fokozatosan emelkedne.

Az egyezség egyik legfontosabb kompromisszuma lehet, hogy a támogatások kifizetésének a feltételeként szabott elvárások teljesítéséről évente jelentést kell készíteniük a tagállamoknak, így lehetőség lenne a hatások teljesítményalapú felülvizsgálatára.

A KAP reformjának a célja, hogy az uniós támogatások felhasználása hatékonyabb legyen, és a gazdálkodók csak abban az esetben jussanak hozzá, ha előtérbe helyezik a környezeti és ökológiai szempontokat, és fenntartható élelmiszer-termelésre váltanak.

Az európai gazdálkodók ugyanakkor egyre csalódottabbak, mivel úgy vélik, a politikusok zöldambíciói komolyan veszélyeztetik versenyképességüket és megélhetésüket. A tagállamok eddig a legtöbbször a gazdák mellé álltak.

fotó: pixabay.com

Nyugaton tüntetnek

Azzal az uniós és nemzeti döntéshozók, továbbá az agrárium képviselői is egyetértenek, hogy a fenntarthatósági céloknak jóval nagyobb prioritást kell élvezniük, ám az intézkedéseknek egyensúlyban kell lenniük a versenyképesség megőrzésével.

A politikai és civil zöldmozgalmak azonban egyre nagyobb befolyással vannak az uniós és egyes nemzetek döntéshozatalára. Az elmúlt időszakban a gazdák képviselői is sokszor hallatták a hangjukat: Németországban, Franciaországban és Hollandiában is komoly gazdatüntetések zajlottak, de más uniós országokban is tiltakoznak a termelők.

Az ellentéteket az okozza, hogy a klímaváltozásért sok zöldszervezet túlzott mértékben okolja a mezőgazdaságot, miközben a károsanyag-kibocsátásért érdemben más ágazatok felelnek. Noha a gazdák elsődleges érdeke a fenntartható termelés, több tervezett intézkedést kivitelezhetetlennek tartanak, mivel azok a megélhetésüket tennék kockára.

Külföldről az asztalra

A KAP reformján kívül az európai zöldmegállapodás, a Green Deal is érdemben befolyásolja a jövő mezőgazdaságát. Ennek része a Farm to fork, a termőföldtől az asztalig stratégia. Ebben egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya drasztikus korlátozását szeretné elérni az Európai Bizottság.

Ezeknek a 2030-ig megfogalmazott elvárásoknak még nem ismertek a hatásai. Az agrárinnovációs keret pedig ezeknek a betartásához a meghatározó gazdaképviseletek szerint egyértelműen kevés. A rossz stratégia következménye lehet a megdráguló élelmiszer, a magasabb termelési önköltség és a harmadik országokból érkező, bizonytalan előállítású élelmiszerek egyre nagyobb térnyerése.

Rovarok és sejtmezőgazdaság

A zöldcélok mellett az új technológiákkal előállított élelmiszerekbe fektetett kutatási összegek és üzleti érdekek lobbija is egyre erősebb. A hagyományos állattartás éghajlatra gyakorolt káros hatásait felnagyítva a tartási körülményeket túlzottan agresszívnak beállító civil mozgalmak tevékenységének a hatására egyre erősödik a gazdák félelme.

A fogyasztási adatokon már érzékelhető a radikális mozgalmak tevékenységének a hatékonysága: több nyugati államban – elsősorban a fiatalabb generációk körében – jelentősen visszaeshet a marha- és sertéshús fogyasztása, miközben ennek fenntarthatósági hozadéka kérdéses, mivel a világ legnagyobb részén nem változnak drasztikusan a fogyasztási szokások.

Közben az új technológiák egyre inkább teret engednek a sejtalapú mezőgazdaság és az új géntechnológiák adta lehetőségeknek. Ezek későbbi hatása egyelőre nem ismert, ám az étkezési rovarok vagy a laboratóriumban előállított hús piacszerzése felgyorsulhat.

Erősödő zöldbefolyás

A civil mozgalmak is a gazdák ellen tevékenykednek: várhatóan június elején tárgyal az Európai Bizottság arról a civil aláírásgyűjtésről, amely csúsztatásokkal, valótlan videókkal manipulálva mutatja be a ketreces állattartást, és annak felhagyásáért egy európai polgári kezdeményezés során összegyűjtötte a megfelelő számú aláírást. A ketreces állattartás elsősorban a baromfiágazatban elterjedt a már ma is magas állatjóléti elvárások értelmében.

Az ágazat komoly csődhullámmal nézne szembe a tömeges tartástechnológiai váltással, a kieső termékeket pedig csak a szabályok alól mentesülő harmadik országokból lehetne pótolni.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.