Mi alapján vásárolunk tojást?

Nagyon úgy tűnik, hogy ilyen zsákutca az is, hogy egyre többen vásárolnak szabadtartásos tojást abban a hitben, hogy ezzel jót tesznek az állatoknak és a bolygónak is. Pedig ez nem így van. Az Indexnek nyilatkozó kutatók és termelők szerint egyre kevesebb embernek van konkrét tapasztalata az állattartásról, emiatt pedig könnyen felülnek téves, de jól hangzó üzeneteknek – írja az index.hu.

fotó: pixabay.com

A Tojásszövetség a tojás világnapja alkalmából felkért néhány kutatót és termelőt, hogy segítsenek eloszlatni néhány tévhitet, ami miatt nemcsak a tojáságazat kerülhet egyre nagyobb bajba, hanem túlzás nélkül az egész élővilág is. 

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen tojás az, amit megveszünk.

Abban továbbra sincs nagy változás, hogy a magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de a tudatosabb és a vastagabb pénztárcájú vevők egyre inkább a szabadtartásos tyúktartásból származó tojásokat keresik. Az áruházak pultjai mellett egyébként tényleg gyakran látni olyan embereket, akik a tojástartó dobozokat nézegetik, vagy a tojásokon lévő kódszámot olvasgatják.

Ezek alapján pedig sokan visszahőkölnek, ha meglátják: ketreces tartásban éldegélő tyúk tojása van a kezükben.

Ilyenkor gyakran visszarakják az árut, és keresnek egy “mélyalmos”, vagy “szabadtartás” felirattal ellátott terméket. Három ok is lehet, amiért ezt teszik:

1. Minőségi szempont: azt gondolják: az az állat – és így a tojás is – , ami szabadtartásban él, biztosan egészségesebb és finomabb, mint amelyik ketrecben nevelkedik.
2. Környezetvédelmi szempont: a szabadtartásos gazdálkodás biztosan sokkal kevésbé környezetkárosító, mint az ipari jellegű ketreces.
3. Állatjóléti szempont: olyan vállalkozásokat akarnak támogatni, ahol a védtelen, kiszolgáltatott tyúkok nagyobb helyen, kellemesebb, szabadabb környezetben tengethetik a napjaikat.

Na, ezek közül kettő, de inkább mindhárom elgondolás teljesen téves.

Tévhit 1: A szabadtartásból származó tojás finomabb és egészségesebb

Bármennyire is meredeken hangzik, a tojás minősége egyáltalán nem függ attól, hogy ketrecben, vagy szabadon van a tyúk – erről beszélt az Indexnek Horn Péter agrármérnök, akadémikus, aki hangsúlyozta, hogy pusztán attól nem lesz finomabb és táplálóbb egy tojás, hogy szabadtartásból származik.

Elmondása szerint ugyanis a tojás minősége és beltartalmi értéke csak a takarmánytól függ, vagyis attól, hogy mit eszik az állat.

Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől pirosassá válik, a lenmag pedig barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve ha a takarmány E-vitamin tartama vagy Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak a mennyisége.

Egyébként a tojás a legegészségesebb táplálékok közé tartozik, biológiai értéke az anyatejhez hasonló – mondta Horn Péter, aki szerint a közétkeztetésben sokkal több tojást kellene adni a gyerekeknek, és ez nem is növelné meg drasztikusan az állami kiadásokat.

Beszélt arról is, hogy a rászorulóknak a cukor és liszt helyett többségében inkább tojást kellene adni, mert az sokkal táplálóbb.

Az akadémikus szerint a tojássárgájával kapcsolatban is van egy régóta fennálló tévhit, miszerint a sárgájának túlságosan magas a koleszterin tartalma, ezért káros lehet. Ez a rossz feltételezés akkor terjedt el, amikor nyulakon vizsgálták a tojásban lévő koleszterin hatását.

A kutatók azt látták, hogy a nyulak nem tudják megemészteni a tojássárgájában lévő koleszterint. Viszont a nyúl azon kevés állat közé tartozik, ami – növényevőként – nem tudja kezelni a koleszterint, tehát ezeknek a kutatásoknak az eredményeit nem érdemes az emberi étkezésre vonatkoztatni.

Horn szerint az emberi szervezet ráadásul sokkal több koleszterint termel, mint amennyit megeszünk, és a sárgája olyan zsírsav összetételű, hogy ha megeszünk 3 tojást, akkor az epénk úgy kezd működni, hogy a többlet koleszterint egyszerűen kimossa a szervezetből.

Az is fontos, hogy a sárgája kétharmad részben telítetlen zsírsavakat tartalmaz (ezek egészségesebbek, mint a telítettek), plusz rengeteg ásványianyag és vitamin van benne, nem érdemes tehát félni tőle, a diétázóknak sem kell kipöckölni a sárgáját a tojásból.

Mi az a mélyalmos tojás?

A mélyalmos tartásmódban a tyúkok nem ketrecekben élnek, hanem az egész istálló területén szabadon mozoghatnak, kapirgálhatnak. Persze ott is elzártan, zsúfoltan élnek, és sok esetben egyáltalán nem mehetnek ki a szabad levegőre. Természetesebb hatást kelthet az alattuk lévő szalma és fa forgács, de ez egyben veszélyforrás is, hiszen összekeveredik az ürülékükkel, amivel így elég gyakran érintkezhetnek.

VISZONT AZT IS JÓ TUDNI, HOGY A SZABADTARTÁSOS, VAGY MÉLYALMOS TOJÁS – A TARTÁSMÓDBÓL ADÓDÓAN – SZENNYEZETTEBB LEHET, HISZEN AZ ÁLLATOK ÜRÜLÉKE RAJTAMARAD A TOJÁSON, ÉS ABBÓL VALAMENNYI BE IS JUTHAT A BELSEJÉBE IS.

A ketrecesnél ugyanakkor nem (vagy csak minimális mértékben) szennyeződik a tojás, hiszen úgy van kialakítva a technológia, hogy miután kipottyan a tojás az állatból, azonnal kigurul alóla, a trágya pedig sok esetben még a ketrecekkel teli hatalmas istálló légteréből is kikerül néhány perc alatt – mondta Horn Péter, aki arról is beszélt, hogy a nyílt és mélyalmos technológiáknál az állatok a saját ürülékükben mászkálnak, ezért jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, kórokozóknak, parazitáknak. Emiatt pedig többet kell őket gyógyszerezni.

Tévhit 2: A bolygónak az lenne jobb, ha minden tojás szabadtartásból származna, és nem ronda ipari monstrumokból

Ez sem igaz.

A SZABADTARTÁSOS TOJÁSTERMELÉSNEK SOKKAL NAGYOBB AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA, MINT A KETRECESNEK,

hangsúlyozta Horn Péter. A szabadtartásban lévő tyúkok például többet mozognak, emiatt többet esznek, ezért a káros gáz kibocsátás ennél a tartásmódnál a legmagasabb. Szabadtartásnál ammóniából és metánból például csaknem négyszer annyi keletkezik, mint a zárt rendszerekben, de szén-dioxidból is 20 százalékkal több keletkezik.

A kiszolgáltatott állatokért aggódók számára nyilván kegyetlenül hangzik, hogy a többletmozgásra problémaként hivatkozunk, de tényleg az az igazság, hogy a több milliárd ember számára tojást termelő több milliárd tyúk sajnos sokkal jobban károsítja a környezetet, ha kint szaladgál, mintha egy ketrecben totyog.

És fontos azt is tudni, hogy az EU néhány évvel ezelőtt megszigorította a ketrecekre vonatkozó előírásokat. Az újítások közé tartozott például, hogy 40 százalékkal nagyobb életteret kellett biztosítani tyúkonként. És a komfortot is növelni kellett: fészket, ülőrudat, karom és csőr koptatót kellett kialakítani, illetve növelni kellett a ketrecek közötti sortávolságot is. 

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének docense arról is beszélt, hogy a szabadtartásban élő állatok több vizet isznak, sőt, az itatójuk kialakításából adódóan több víz párolog el feleslegesen, mint a ketrecesnél. És a több mozgás miatt több takarmánytermő területre van szükség az élelmezésükhöz.

Vízből és takarmányból 14-15 százalékkal kell több a szabadtartásnál. Ráadásul a nyílt gazdálkodásnál a tyúkok egységnyi idő alatt 5-10 százalékkal kevesebb tojást termelnek, mint a ketrecben nevelkedők.

Tehát, ha minden olyan tyúkot, amelyik jelenleg ketrecben van, ezentúl szabadon tartanának, akkor minden szempontból jelentősen megnőne a környezeti terhelés.

Tévhit 3: A tojótyúkok jobban éreznék magukat szabadtartásban

Teljes mértékben ez sem igaz. Ugyan a szárnyasok eredeti életmódjához valóban közelebb áll a szabadtartás, de fontos tudni, hogy a mai tojótyúkoknak már nagyon kevés köze van a néhány évtizeddel ezelőtt a vidéki háztartások tyúkudvarán kapirgáló állatokhoz – mondta Mezőszentgyörgyi. A mai tojóhibridek ugyanis kifejezetten az ipari körülményekre lettek kitenyésztve, az elmúlt évtizedekben azokat az egyedeket válogatták ki és szaporították tovább, amelyek jól bírták az ipari körülményeket – mondta a kutató.

A MAI TOJÓTYÚKOK PÉLDÁUL OLYANNYIRA HOZZÁ VANNAK SZOKVA A MESTERSÉGES FÉNYHEZ, HOGY A NAPFÉNY ZAVARJA őKET.

Nem ritka, hogy az istálló kijáratához fákat kell telepíeni, hogy a tyúkok egyáltalán kijöjjenek az épületből. A fák árnyékába még csak-csak kimennek, de a tűző napra nem szívesen. Főleg nem nyáron, amikor a fűthető-hűthető létesítményeknél sokkal melegebb van a szabadban.

Horn Péter egy olyan kísérletről is beszélt, ahol a tyúkok választhatták ki, hogy a különböző megvilágítású helyek közül melyikben akarnak enni. És a többség a félhomályban akart, a borúsabb időnek megfelelő nappali fényhez szinte egyáltalán nem mentek, a még erősebb fényhez meg pláne nem.

A kutató szerint persze ha csak a tűző napon kapnak enni, akkor megeszik ott is, mert éhesek. Horn szerint a kakasok is azért kukorékolnak hajnalban, hogy jelezzék a tyúkoknak, hogy most van lehetőség kirohanni, és eszegetni valamit, aztán igyekezni kell vissza a védett helyre. Mezőszentgyörgyi pedig hozzátette: több kísérlet is bizonyítja, hogy a szabadtartásban élő állatok elhullási aránya magasabb, mint a ketrecben élőké.

A nyílt technológiáknál sokkal nagyobb eséllyel kapják el a madárinfluenzát is, hiszen ezt a betegséget vadmadarak terjesztik. Ilyen járványból az elmúlt 15 évben kettő is volt Magyarországon. Ha felüti a fejét a betegség, akkor óriási pusztítást okoz, szinte az összes állatot le kell vágni a telepen. A gazdálkodót ilyenkor csak az állami kártalanítás menti meg a csődtől.

Fontos az is, hogy a zárt technológiában folyamatos a termelés, a nyíltnál viszont ősztől tavaszig sokkal kevesebb tojás van, hiszen sokkal kevesebb a fény. Egyébként ez volt a kulcs az ipari tojástermelés kialakulásához is. A 19. század végén egy angol szállodatulajdonos télen is szeretett volna friss tojást adni vendégeinek, ezért a hotel pincéjében berendezett egy bevilágított részt a tyúkoknak. Ezután indultak el világszerte a világítási programok. A 20. század elején pedig a paraziták és a tyúktetű ellen akartak védekezni azzal, hogy ketrecbe rakták a madarakat. 

Persze érthető, ha az állatvédők számára kiábrándító és elfogadhatatlan az, hogy egyáltalán miért kellett ezeket a tojóhibrideket az ember kénye-kedve szerint kitenyészteni. De sajnos az is igaz, hogy ha a szárnyasokat az eredeti genetikájukkal hagyták volna, és mind szabadtartásban élt volna, akkor még a mostaninál is sokkal nagyobb szennyezést okozott volna az ágazat. Mindezek miatt természetesen a vegetáriánusok húsmentességet hirdető érveinek is van létjogosultsága.

Az biztos, hogy egyre többen vásárolnak szabadtartásból származó tojást Magyarországon, de az unióhoz képest nálunk még mindig sokkal nagyobb a ketreces tojás részaránya. Az EU-ban a tojótyúkok 50, míg nálunk több mint 80 százaléka él ketrecben.

Bizonytalan jövő

Az áruházláncok azt tervezik, hogy 2025-től már csak szabadtartásos tojást árulnak majd – erről már Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke beszélt, aki azt is mondta, hogy a termelők természetesen alkalmazkodnak a vásárlói igényekhez, annak ellenére, hogy szerinte is sokan téves információk alapján vásárolnak tojást. Pákozd hangsúlyozta, hogy

HATALMAS MUNKAERőHIÁNY VAN A TOJÁSÁGAZATBAN IS, TEHÁT, HA A KÖVETKEZő IDőSZAKBAN EGYRE NAGYOBB IGÉNY LESZ A SZABADTARTÁSOS TOJÁSRA, AZ CSAK NEHEZÍTI A GAZDÁK DOLGÁT,

hiszen az élőmunkát kiváltani csak automatizálással lehet, a szabadtartásos tojástermelést azonban sokkal nehezebb  gépesíteni, robotizálni.

Pákozd szerint a termelők komoly összegeket szántak arra, hogy modernizálják ketreceiket, most pedig sokat költenek a farmok gépesítésére, viszont lehet, hogy a közeljövőben mindez kidobott pénzzé válik. Hiszen a fogyasztók egyre inkább a szabadtartásos tojást keresik, tehát elképzelhető, hogy pár év múlva le kell rombolniuk a ketreceiket.

Nehezen tudnak tehát tervezni, beruházni, hiszen nem tudják mit hoz a jövő. Ráadásul ha átalakítják a telepeiket szabadtartásos termelésre, az nemcsak a környezeti terhelés megnövekedésével járna, hanem azzal is, hogy a tojás ára két- háromszorosára emelkedne. Az alternatív tartásból származó tojás ára már most is jóval magasabb, mint a ketrecesé, hiszen a több takarmány, a több víz és a nagyobb élőmunka szükséglet magasabb költségeket jelent, amit nyilván a vásárlók fizetnek meg. 

„Mániméker”

Megkerestük a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak ahhoz, hogy sok szakértő és termelő szerint semmivel nem jobb minőségű a szabadtartásos tojás. Emellett megkérdeztük azt is, hogy valóban nagyobb környezeti terheléssel jár-e a szabadtartásos gazdálkodás. Kérdéseinkre a szervezet vezetője, Bárány László válaszolt, aki őszintén elmondta, hogy igaza van a témában megszólalt kutatóknak és termelőnek:

Maximálisan azonosulok a véleményükkel. Nem függ a tyúk valódi, vagy az általunk beleképzelt közérzetétől, hogy a megtojt tojásnak mi lesz a biológiai értéke, mennyi lesz a tojásnak a zsírsav, az aminosav, a fehérje, a szénhidrát, vagy a vitamin tartalma. Ettől a rántottánk egy fikarcnyival se lesz finomabb, sőt, a piskóta se lesz magasabb egy milliméterrel sem.

Egy tojás élvezeti, beltartalmi, mikrobiológiai minősége teljesen független attól, hogy milyen tartási környezetben nevelik a tyúkokat. Minden a bevitt tápanyag minőségén és az egészséges tartási körülményeken múlik – mondta.

Bárány – aki Magyarország 21. leggazdagabb embere – hangsúlyozta azt is, hogy ők mindettől függetlenül szeretnék kielégíteni a vásárlók igényeit, és ha a vásárlók szabadtartásos tojást meg csirkét akarnak, akkor ezt az igényüket kell teljesíteni. Bízzuk rá a vásárlóra, hogy ő maga hozza meg a döntést.

Beszélt arról is, hogy a csirkehús ízét sem befolyásolja „egy fikarcnyit sem”, hogy az állat ketrecben vagy szabadon élt. Az ő cégük tanyasi csirkéje igazából azért finomabb, mert 82-84 nap alatt éri el a vágósúlyt, míg a „kisöccse” 38-40 nap alatt. És ugyan a tanyasi csirke rostjai között 30 százalékkal kevesebb víz van, de a rostossága, az izmoltsága elsősorban a fajtajellegből adódik, nem a tartási körülményekből.

Bárány cége egyébként nem foglalkozik tojástermeléssel, a szabadtartásos csirkéjüket viszont "money maker"-nek, vagyis pénzcsinálónak hívják, hiszen azon két-, két és félszer nagyobb profit van, mint a ketreces állaton. Persze tanyasiból csak 900 ezret vágnak le náluk évente, ipariból pedig 65 milliót.

A vállalkozó azt mondta, hogy a szabadtartásos állat eladási számai dinamikusabban nőnek, mint az iparinak, de véleménye szerint a következő években biztosan nem fog eltűnni az ipari, mert Magyarországon egyszerűen nincs akkora vásárlóerő, ami kiszoríthatná.

Tojásból is sokan csak a legeslegolcsóbbat tudják megvenni, amelyek között nagyon sok az import áru, a megszólalók szerint sok ország nálunk vezeti le a termelési feleslegét. Az ilyen termékek minőségéről azonban keveset tudunk, csak annyi biztos, hogy az EU-n kívüli országokban (és több uniós államban is) sokkal lazábbak a higiéniai előírások, mint nálunk.

agrotrend.hu / index.hu