Hírek
Mi lehetünk a klímavédelem nyertesei
A Kárpát-medencére kifejezetten nagy hatást gyakorol a globális felmelegedés, ezért az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása is lényeges szempont a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett. A két folyamat nem ellentétes, és lehetőséget ad olyan megoldások kidolgozására, amelyeket szolgáltatásként lehet exportálni a világ más régióiba – fejtette ki az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy tegnapi konferencián.
Hogyan lehet olyan energiapolitikát folytatni, amely amellett, hogy biztosítja az energiaellátást, hatásos és gazdaságos is? Erre a kérdésre keresik a választ az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságán, a munka eredménye pedig hamarosan összeáll egy új stratégiai célrendszer és szabályozás keretében – írja a Magyar Nemzet.
fotó: pixabay.com
Kaderják Péter államtitkár az Energy Investment Forum 2019 nevű eseményen beszélt arról, hogy hosszú távú és kiszámítható befektetői környezet kialakítása a cél a magyar energetikában. Ennek részeként alkotják meg az újragondolt energiastratégiát, ehhez kapcsolódóan nemzeti energia- és klímatervet alkotnak.
A klíma- és gazdaságpolitikai keretrendszerről az államtitkár úgy fogalmazott: alapelv, hogy a klímavédelmi lépéseket Magyarországon morális és jogi kötelezettség is megalapozza, ám látni kell azt is, hogy hazánk egyedül nem képes megmenteni a világot.
Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért, az Európai Unióénak pedig egy százalékáért felel a magyar gazdaság. Ráadásul míg hazánkban a klímaproblémához az energiafogyasztás több mint hetven százalékban járul hozzá, a magyar energiaellátás hetven százaléka import. Kaderják Péter szerint ennek kontextusában szükséges tehát meghatározni a klímavédelmi lépéseket.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medence azon régiók közé tartozik, amelyekre kifejezetten nagy hatást gyakorol a globális felmelegedés, ezért nemcsak a káros anyagok kibocsátásának csökkentése, hanem az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása is lényeges szempont. Ez egyúttal lehetőséget is nyújt hazánknak olyan megoldások kidolgozására, amelyeket szolgáltatásként lehet exportálni a világ más régióiba.
Ehhez, illetve a példamutatáshoz radikális változtatásokra lesz szükség, de szerencsére a gazdasági fejlődés és a klíma védelmét szolgáló intézkedések egymást erősítő, nem pedig ellentétes célok. Ezt az is alátámasztja, hogy tavaly a magyar GDP több mint négyszázalékos növekedése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent.
Az elmúlt harminc évben pedig Magyarország a kilencedik legjobb teljesítményt nyújtotta a klímavédelem terén az unióban. A következő három évtizedben viszont a GDP 2,5 százalékát ebbe a területbe kell fektetni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemleges gazdaság.
Európa egyelőre nem állt arra a pályára, amellyel a fenti célokat elérhetné, ezért Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a fenntartható fejlődéshez mélyebbre ható intézkedések szükségesek. Ezek részeként pedig kormányzati döntésekkel érdemes a nukleáris iparágat életben tartani Európában.
A magántőke ugyanis manapság nem hajlandó atomerőművi beruházásba fogni, pedig szükség volna új létesítményekre, mert a most működő, az 1970-es és 80-as években épült flotta hamarosan kiöregszik.
Ha ezeket a kapacitásokat nem pótolják, akkor a következő húsz évben a harmadára zuhan a nukleáris alapú áramtermelés Európában, ami négymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezné. Varró László kiemelte, hogy a nukleáris energia ma a tiszta energia második legnagyobb forrása a víz után, az energiaszektor pedig az elmúlt évtizedekben atomerőművek nélkül hatvanmilliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátott volna ki.
Az ügynökségnél kiszámolták, hogyan fedezhetné tisztán megújuló energiaforrásokkal Magyarország az áramigényét. Varró László bemutatta, hogyha a jelenlegi fogyasztáshoz hasonlóan 40 terawattóra áramot szeretnénk előállítani a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, és feltesszük, hogy egyenlő arányban osztjuk szét a termelést, akkor tizenhatezer focipályányi napelemre, huszonötezer focipályányi szélparkra lenne szükség.
Emellett a teljes mezőgazdasági terület felén, 2,7 millió hektáron kellene energetikai célú növénytermesztést folytatni. A geotermikus energia kiaknázásához egy olimpiai medencényi forró vizet kellene átforgatni négy másodpercenként. És ez csupán a kapacitás kérdése, a rendszerszabályozási, rendelkezésre állási és infrastrukturális kihívások szintén súlyos kérdések.
agrotrend.hu / Magyar Nemzet