2019.08.25., vasárnap , Lajos,Patrícia

Hírek

2018. május 30. szerda • 13:23

Mind a gazdák, mind a Hungrana számára a hatékonyságnövelés a követendő út

Ha a kiváló hazai adottságokat nemzetközi szintű tudással és technológiai rendszerrel is „megfejelik”, akkor hosszú távon nyert ügyük van a magyar gazdáknak. A Hungranánál is a hatékonyságnövelésen van a hangsúly, kapacitásnövelés helyett sok apró versenyképességnövelő beruházást hoznak tető alá.

Mindezt Reng Zoltán, a Hungrana Keményítő-, Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. vezérigazgatója mondta az agrotrend.hu-nak adott interjújában.

- Az utóbbi időben szinte megkerülhetetlen téma a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni alakulása. Önök mire számítanak?

- Még bízunk abban, hogy nem csökken érdemben a KAP büdzséje, de sajnos vannak arra utaló jelek, hogy hozzá fognak nyúlni. Ez nemcsak a termelőket érintené, hanem a feldolgozóipart, az input- és gépkereskedelmet, a finanszírozási struktúrát is, tehát nagyon-nagyon sok mindent. Egyáltalán nem mindegy, hogy a 2020 utáni rendszert mennyire szervezetten és logikusan építik fel.

Reng Zoltán: a második generációs bioetanol térhódítása a mezőgazdaság számára is előny, mivel egy eddig nem hasznosított biomassza-féleséget lehetne értékesíteni, ami extra pluszjövedelmet teremthetne a gazdáknak - fotó: Hungrana

- Mit tapasztalnak, 2020-hoz közeledve milyen irányba mozdulnak a gazdálkodók?

- Egyértelműen az a tapasztalatunk, hogy egyre többen egyre tudatosabban kezdik használni az anyagi erőforrásaikat, beleértve a különböző jogcímen megszerzett támogatásokat is. Mind többen értik meg, hogy a támogatások hosszú távú befektetéseket is segíthetnek, és nagyon is érdemes ilyen jellegű beruházásokat indítaniuk. Ezek pont azt szolgálhatják, hogy hosszú távú működésük – akár a 2020 utáni csökkenő támogatás esetén is – nyereséges legyen.

Ugyanakkor azt gondolom, ez a hozzáállás egyelőre még nem mondható általánosnak, ezt a gondolkodásmódot, szemléletet még több gazdával kell megismertetni, elsajátíttatni.

- Ez az „átállás” hogyan tehető könnyebbé a gazdálkodók számára?

- Erre a helyzetre is igaz a mondás: az információ hatalom. A tudás hatalmas előnyt jelent, tehát abszolút naprakésznek kell lenni mind a legújabb technológiákat, mind a piacokat illetően.

Akárhová is értékesítenek a gazdák – legyen az élelmiszer-feldolgozó, bioenergia- vagy takarmányipar –, az általuk megtermelt növények adás-vételét a globális piac befolyásolja.

Nagyon sokszor elmondtuk, hogy most már az ukrán kukoricával versenyez Olaszországban is a magyar kukorica. El kell elgondolkodni azon, hogy hosszú távon ki tud olcsóbban, versenyképesebben termeszteni. Tehát ha ezt a szemléletmódot magukévá teszik, akkor hamar rá fognak jönni arra, milyen jellegű fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.


„Nagyon optimisták vagyunk, hogy a bioüzemanyagok felhasználásában 2020-ra elért szintet tovább tudjuk vinni 2030-ig” – fotó: Hungrana

A magyarországi adottságok még mindig nagyon jók, sőt, azok is maradnak sokáig. Ha nemzetközi szintű tudással és technológiai rendszerrel is „megfejelik”, akkor hosszú távon nyert ügyük van a magyar gazdáknak.

- Hogy áll az etanolpiaci helyzet? Milyen irányba mutatnak az Európai Parlamentben zajló csatározások?

- Már remélhetőleg a befejező szakaszában van az a tárgyalássorozat, amely az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács között zajlik. Nagyon optimisták vagyunk, hogy a bioüzemanyagok felhasználásában 2020-ra elért szintet tovább tudjuk vinni 2030-ig. Konkrétum még ebben sincs, hiszen sokfajta javaslat van az asztalon.

Ugyanakkor ez is egy globális piac, figyelni kell arra, mi történik Amerikában, Dél-Amerikában vagy akár Ázsiában. Ázsiában pedig – főként Kínában – egyértelműen az tapasztalható, hogy hódít a bioüzemanyag. Arra számítunk, hogy Kína „levezeti” majd a felesleget, és nem kerül be a Dél-Amerikában vagy Észak-Amerikában olcsón előállított bioetanol az Európai Unióba.


fotó: Hungrana

Tehát két dologban bízunk erősen: az egyik, hogy Európában 2020 után is megtartható a jelenlegi felhasználási szint. A másik pedig az, hogy Ázsiában olyan mértékben növekszik az iparág, hogy az amerikai felesleget el tudja szívni.

- A jövőben mekkora szerepük lehet a bioüzemanyagoknak a mezőgazdaságban?

Véleményem szerint Magyarországon már nem fog tovább bővülni ez az iparág. Ha a jelenlegi gyárak meg tudják tartani a mostani kukoricafeldolgozó kapacitásukat, az már előnyös helyzet a gazdák számára.

Ami érdekes lehet, az az úgynevezett második generációs bioetanol térhódítása. Ez cellulózból készített etanolt jelent. Tehát kukoricaszárból, esetleg szalmából vagy egyéb más energianövényből állítják elő. Nagyon úgy néz ki, hogy az Európai Unió előtérbe fogja helyezni ennek a felhasználását, Ugyanakkor ilyen technológiák még nemigen léteznek, gyárak pedig pláne nem. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez

a magyar mezőgazdaság számára jó lenne, hiszen egy eddig nem hasznosított biomassza-féleséget lehetne értékesíteni, ami extra pluszjövedelmet teremthetne a gazdáknak.

- Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban? Jó pár gazdálkodóval beszélgettem az energetikai célú hasznosításról, és úgy tűnt – noha az adott területük nem volt alkalmas élelmiszer- vagy takarmány-előállításra –, mintha berzenkednének tőle.

Érdekes, amit mond…

... lehet, hogy nem jellemző ez a hozzáállás?

- Valószínűleg még nem látják, hogy mindez megtérülő lehet anyagilag. A legtöbb gazdálkodó egy adott eredményességi szintet szeretne elérni minden egyes hektáron. Ha azt látja, hogy biomasszát nem lehet azon a jövedelmezőségi szinten termelni, mint a kukoricát vagy a repcét, akkor kevésbé kívánatos lesz számára. Ha ezekre a tevékenységekre valamilyen uniós támogatás igényelhető, akkor egy hasonló jövedelmezőségi szint egészen biztosan elérhető.

Természetesen a bioüzemanyagok – akár első, akár második generációsok – ára is konkurál az egyéb üzemanyagok költségeivel. Ugyanakkor a környezettudatosságnak is nagyon fontos szempontnak kell lennie. Hiszen a bioetanol tulajdonképpen erről szól.

Minden egyes liter etanollal zöldítjük a fosszilis üzemanyagot.

Ezért is bízom abban, hogy az EU továbbra is fenntartja az eddig elért felhasználási szintet.

- A magyarországi termőterületek hány százalékát hasznosítják energetikai célra?

- Pontos adatot nem ismerek, de abban egészen biztos vagyok, hogy néhány százaléknál nem többet. Az energianád, -fűz, -nyár vagy -cirok termelése jelenleg még minimális területen folyik.

- Mivel járt a cukorkvóta megszűnése? A cukorral kapcsolatos kérdéseket hogyan kellene rendezni, mire lehet számítani?

- Hosszú évtizedek után liberalizálták a piacát, és bizony komoly túltermelés van jelenleg. Egyrészt azért, mert nagyobb területen vetettek cukorrépát, illetve az időjárás is kedvezett neki. Másrészt mind az unióban, mind az egyes tagországokban szigorítják vagy megadóztatják a cukorfelhasználást, ami pedig a felvevőpiac csökkenését jelenti. Ez olyan trend, amely nem kedvez a cukoriparnak, legyen az kristálycukor- vagy izocukor-előállító.

- Mennyire számítunk versenyképesnek az izoglükóz terén?

- Maximálisan versenyképesnek számítunk. Ennek több összetevője is van. Egyrészt a helyben elérhető alapanyag jóvoltából. A másik pedig az, hogy nagy kapacitással rendelkezünk – a Hungrana például a legnagyobbal Európában –, ami nyilván az adott egységre vetített eredményességet segítik. Ezen kívül a több évtizedes tapasztalat is komoly helyzeti előnyt jelent más országokhoz képest.

- Milyenek a Hungrana tavalyi eredményei?

- Csak május végén lesz publikus az eredményünk. A tavalyi évben sikerült elérni és túlszárnyalni a kitűzött célokat, de a jövőt tekintve egy azonban biztos: a korábbi évek jövedelmezőségi szintje – hatalmas volt a globális verseny – csökken.

- Hogyan állunk az etanolgyártásban?

- A magyar gyártók e téren is nagyon jó helyzetben vannak – az európai átlaghoz képest is –, ez esetben is a viszonylag könnyen elérhető alapanyag és nagy kapacitások következtében. A legmodernebb technológiák jelentek meg Magyarországon, ez a tény szintén a versenyképességet növeli. Hiszen nagyobb energiahatékonysággal tudnak működni, nagyobb kihozatallal, magyarán: olcsóbb itthon előállítani egy liter etanolt, mint Németországban.

- Körülbelül egy éve volt a biomasszakazánjuk alapkőletétele. Akkori előadásában a kukoricára úgy hivatkozott, mint a jelen, illetve a jövő aranyára. A gazdálkodókban ez hogyan csapódott le?

- A kukorica valóban a jövő aranya, hiszen rengeteg mindent lehet előállítani belőle. Olyan csodálatos az összetétele, hogy az élelmiszer-minőségű vagy orvosi alkoholtól a bioműanyagokig, a cukortól a papíriparban felhasználható keményítőig mindent gyártani tudunk belőle. Magyarországon az össztermőterület csaknem egynegyedén kukoricát termelnek a gazdák, most már évtizedek óta.

Amíg stabil a felvevőpiac – ez persze minden terményre igaz –, addig a magyar gazdák is profitálhatnak belőle. Sokkal előnyösebb a helyzetük, mintha exportálniuk kellene.

A gazdák szempontjából a termesztés hatékonyságának növelésen van a hangsúly, leginkább ez javíthatja tovább a jövedelmezőségüket.

- A GMO-mentes alapanyagok előállítása a Hungrananál is fontos szempont, és ehhez talán kapcsolni lehet a fehérjeprogramot is. Önök hogyan látják ezt, illetve a környezetvédelmi szempontokat?

- Mindez nagyon-nagyon fontos, hiszen minden Magyarországon termelt növényből készült élelmiszer vagy takarmány bizonyíthatóan versenyképesebb helyzetben van, mint egy GMO-s alapanyagból készült élelmiszer vagy takarmány. Erre igenis figyelnek a vásárlók, épp ezért helyzeti előnyt jelent. Nemcsak Magyarországon, hanem azokban az országokban is, ahová alapanyagot vagy kész élelmiszert exportálunk.

Egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint nagyon kevés idő telt el még ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük a GMO-ról, jó vagy nem jó. Tehát a biztonság oldalán kell maradni, ezért hosszú távon is fenn kell tartani Magyarországon a GMO-mentességet.

A környezettudatossági szempontok képviselete pedig magától értetődik, egyébként ma már versenyképességi elemet is jelentenek.

- Milyen fejlesztések, beruházások zajlanak jelenleg a Hungrananál, illetve mi várható a közeljövőben?

- Most a hatékonyságnövelésen van a hangsúly, kapacitásbővítő beruházásokat nem tervezünk, pont az említett megváltozott piaci körülmények, megnövekedett verseny miatt. Rengeteg apró hatékonyságnövelő beruházásunk van, ilyen többek között a már említett biomasszakazán bővítése. Ez végső soron szintén mezőgazdasági alapanyagot dolgoz fel, és egyben a környezettudatosságot is erősíti.

agrotrend.hu / Erdei Gabriella

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.