2019.08.23., péntek , Bence

Hírek

2017. augusztus 17. csütörtök • 08:42

Mindannyian ugyanazért, a magyar mezőgazdaságért dolgozunk!

Fejér megye agráriuma évről évre fejlődik, s ehhez nagymértékben járulnak hozzá az ágazatban tevékenykedő szaktanácsadók, akik a gazdákat mind a pályázatokban, mind az adminisztrációban, mind a hatékony növénytermesztésben, állattenyésztésben és kertészeti munkában segítik. Minderről, valamint Fejér megye mezőgazdaságáról Balázsik Zsófia szaktanácsadóval beszélgettünk.

– Nagyapja és édesapja elismert állatorvosok, jelentős juhállománnyal rendelkező családi gazdaságuk van Isztiméren, önt azonban nem csupán a gazdálkodás vonzotta, hanem az ágazat jogi, közgazdasági és uniós szakpolitikai hátterét is meg akarta ismerni. Szaktanácsadóként mivel foglalkozik a mindennapokban?

– Pályafutásomat falugazdászként kezdtem 2008-ban, az egyetem elvégzése után a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságánál helyezkedtem el. A hozzám tartozó 13 településen ügyfélfogadásokat tartottam, folyamatos aktív kapcsolatot alakítottam ki a gazdálkodókkal, hatósági jogkörrel bírtam. Feladatom ellátásában már akkor nagyfokú figyelmet fordítottam arra, hogy ne csak a feltett kérdésre válaszoljak, hanem annak gyakorlati megoldásában is segítsem a gazdáimat.

Falugazdászként az vezérelt, hogy a hozzám forduló gazdálkodóknak mindig tudjak új, naprakész információt adni, így megkönnyítve az ő munkájukat, kötelezettségeik teljesítését. Az ott eltöltött évek alatt folyamatosan növekedett az ügyfeleim köre, egyre többen szavaztak nekem bizalmat, ami a megyei statisztikákban is megmutatkozott. Ezt bizonyítja az, hogy sokan közülük ma szaktanácsadóként is hozzám fordulnak.

Később újabb feladatkört ruháztak rám, állattenyésztési felügyelőként is tevékenykedtem. Ezáltal megyei szinten jártam az állattartó telepeket, ENAR ellenőrzéseket is végrehajtottam.

E két munkakör ellátását nemcsak elvégzendő feladatnak tekintettem, hanem hivatásomnak tartottam. A személyes érdeklődésemnek és az otthon szerzett tapasztalatoknak köszönhetően úgy kezeltem egy-egy feladatot, hogy közben gazdálkodóként gondolkodtam. Tudom azt, hogy mennyire ránk vannak szorulva a földeken, és az állatokkal dolgozó termelők igénylik a segítséget, a törődést.

Célul tűztem ki azt, hogy a körzetembe tartozó gazdálkodók egytől egyig megfelelően legyenek pártfogolva. Ma szaktanácsadóként elmondhatom, hogy szerte az országban vannak partnereim, gazdálkodóim, akiknek ugyanezekre van szükségük.

Azáltal, hogy a mezőgazdaság közelében nőhettem fel, mély hivatástudat alakult ki bennem, megtapasztalhattam, hogy a gazdálkodás több mint szakma, valójában életforma. Édesapám hatósági főállatorvosként ment nyugdíjba, felmenőim generációkon keresztül szintén az agráriumban éltek és dolgoztak, így komoly szakmai kapcsolatrendszerem van. Érdeklődésem sem falugazdászként, sem a későbbiekben agrár-szaktanácsadóként nem rekedt meg a mindennapos, általános kérdések megválaszolásához szükséges anyagok tanulmányozásánál.

A gyakorlati tapasztalatom azt mutatja, hogy az Európai Uniós támogatások lehívása másfajta tudást, tájékozódást igényel, mint egy falugazdászé, a kormányhivatalnál dolgozó hivatalnoké, vagy éppen agrár-szaktanácsadóé, ezek együttesére komplexen van szükség. A támogatási rendszer lehetőségeinek kihasználása folyamatos tanulást, önképzést igényel. 

– Ha már szóba került az uniós támogatások lehívása, joggal adódik a kérdés: hogyan látja a Vidékfejlesztési Operatív Programot?

– A Vidékfejlesztési Program komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat, tanácsadókat és természetesen a hivatal oldalán ülőket egyaránt. Aki a korábbi években is jelen volt a szakmában, az pontosan tudja, hogy minden ciklus nehezen indul, aztán a végére már egészen belerázódunk, és a következőben ezt fogjuk visszasírni.

A kezdeti nehézségek után már látható, hogy kezd beindulni a rendszer. Például a 2015-ben meghirdetett AKG után, már a 2016 végén kiírt pályázatnál is vannak eredmények. A második kör kifejezetten sikeresnek mondható, 68 Mrd Ft keretösszeggel, a pályázók mintegy 92%-a nyert. Szaktanácsadóként kifejezetten örülök ennek, a mi feladatunk többek között az is, hogy maximalizáljuk a gazdálkodók egyedileg lehívható támogatását. Ha visszanézzük a korábbi ciklusok (EMVA, NVT) agrárkörnyezetgazdálkodási programját, az AKG esetében azt láthatjuk, hogy amit az elején a többlettámogatás reményében bevállalhattak a gazdálkodók, az az 5 éves ciklus végére minden gazdálkodónak egyaránt kötelező volt, plusz támogatás nélkül (gondoljunk pl. a zöldítésre).

Meg kell említenem még a Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése jogcímet is, ami teljesen új lehetőség az őstermelők számára, így azok a kis gazdaságok is támogatásban részesülhetnek, akiknek eddig a méretük miatt nem adatott semmilyen lehetőség. Ennél a pályázatnál már történtek kifizetések is, elindultak a fejlesztések.

Egy másik komoly jogcím a Mezőgazdasági termékek értéknövelése, közismertebb nevén ÉLIP, itt szintén vannak már eredmények. Itt a keretösszeg 167 Mrd Ft volt, komoly élelmiszeripari beruházások megvalósulására ad lehetőséget.

Az elmúlt egy évben komoly átalakításon ment keresztül a szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszűnt, a Magyar Államkincstár, illetve a megyei Kormányhivatalok Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályai vették át a feladatait. Fejér megye szerencsésnek mondhatja magát, jó kezekben vagyunk, dr. Simon László kormánymegbízottnak és Bögyös Zsolt korábbi MVH kirendeltségvezetőnek köszönhetően mindvégig szem előtt tartották a hivatalban az ügyfelek érdekeit.

– A munkája miatt feltételezhetően a megyei politikai szereplőkkel is kapcsolatot kell tartania.

– Szaktanácsadóként a gazdálkodóinkat képviselve arra kell törekednünk, hogy minél szélesebb körben tudjuk az érdekeiket képviselni, a munkánkat hatékonyan ellátni. Jó szakmai kapcsolatom alakult ki a kormánymegbízottal, dr. Simon Lászlóval, a különböző szakmai főosztályok vezetőivel, dr. Sziebert Gergellyel, Bögyös Zsolttal, az osztályok munkatársaival és sorolhatnám tovább, hiszen az elmúlt években ugyanazért az ügyért dolgoztunk.

A megyénk országgyűlési képviselőivel is hasonlóan jó kapcsolatot ápolok, Törő Gábor az otthonunk, Fehérvárcsurgó képviselője. Hosszú évek óta ismerjük egymást, nyugdíjas állatorvos nagypapám megyei díszpolgári címét is ő adta át, így nagyon kedves emlék köt bennünket össze. Pár évig L. Simon László korábbi államtitkár mellett agrárügyekért felelős politikai tanácsadóként dolgoztam a Miniszterelnökségen, nagyon hasznos időszak volt, életre szóló leckékkel. Vargha Tamás fehérvári, Tessely Zoltán bicskei és Varga Gábor sárbogárdi képviselőkkel is szívesen dolgozom együtt, ha az élet úgy hozza.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjaként hogy látja a szervezet munkáját?

– A NAK-nak nemcsak tagja, hanem nyilvántartásba vett szaktanácsadója is vagyok, így gazdálkodóként és partnerként is beleláthatok a szervezet munkájába, működésébe. 2013-ban a magyar kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megszervezésével hatalmas lehetőséget adott az agrártársadalom kezébe. Győrffy Balázs országos elnök a legjobb tudása szerint képviseli a tagok érdekeit, s irányítja a szervezet működését.

Büszkék lehetünk arra is, hogy a megyénket erősítve, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, Zászlós Tibor országos alelnökként tevékenykedik a NAK-ban. A gazdák nagyon örültek annak, hogy Mezőfalván rendezték meg az országos I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-t, amin idén több mint tízezer látogató vett részt.

– Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter javaslatára évek óta tagja a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. felügyelő bizottságának. Mik a tapasztalatai az állami erdészetek működésével kapcsolatban?

– Az elmúlt években mindig jobb eredménnyel zárt a VADEX Zrt., ez elsősorban Majoros Gábor vezérigazgatónak és csapatának köszönhető. Az erdészeti-vadászati szakmai munka mellett egyre több közjóléti beruházás valósul meg, a teljesség igénye nélkül pl. a fehérvárcsurgói Károlyi-kilátó, a Sukorói Arborétumban a felújított múzeum, a Bársony István emlékház, de a velencei Bence-hegyi kilátót is a közeljövőben fogják átadni. A soponyai Országos Vadgasztronómiai Fesztiválra is méltán lehetünk büszkék.

– Zsűritagként részt vesz a Magyarország Legszebb Birtoka verseny lebonyolításában. Mik az eddigi tapasztalatai?

– A Magyarország Legszebb Birtoka díjat idén adják át első alkalommal, így különösen nagy megtiszteltetés, hogy egy ilyen nagyszerű kezdeményezés részese lehetek. Összesen 6 kategóriában jelöltünk kis-közepes és nagy gazdaságokat, majd a döntőbe jutott 3-3 gazdaságot, vagyis 18 birtokot látogattunk meg. A zsűri lelkes tagjainak ez nem volt kis feladat, hiszen az ország különböző pontjaira kellett ellátogatnunk, hogy a saját szemünkkel is meggyőződhessünk arról, melyik gazdaság felel meg leginkább a Magyarország Legszebb Birtoka díj elvárásainak. Közel ötvenezer km-t tettünk meg ennek érdekében, igazi erőpróba, ugyanakkor nagyon tanulságos csapatmunka volt. Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyarország Legszebb Birtoka díj fővédnöke is szinte végig részt vett a programon, sokat tanulhattunk tőle.

Fejér megyére szintén nagyon büszkék lehetünk, majdnem minden kategóriában állítottunk jelöltet, volt, ahol nem is egyet. Az Agárdi Farm cégcsoport Flier Nikolett vezetésével bebizonyította, hogy a nőknek is helyük van a mezőgazdaságban, Papp László a Szelecta Kft. képviseletében bevezetett bennünket a vetőmagborsó-termesztés világába, Dégen pedig a Gárdonyi család gazdaságát is megnéztük. A Móri Borvidék egyik neves borászata is bemutatkozhatott: a Geszler Családi Pincészet. Enyingen Kerekes Tibor kertészetét néztük meg, aki szintén komoly szakmai munkáról tett tanúbizonyságot.

A szeptemberi díjátadó gála helyszínének pedig szintén a megyénket, Velencét választották a szervezők, így remélhetőleg hosszú éveken keresztül biztosíthatjuk egy ilyen neves agrárrendezvénynek a helyszínét.

agrotrend.hu / Kovács Zsolt

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.