2021.01.21., csütörtök , Ágnes

Hírek

2019. szeptember 30. hétfő • 14:02

Mit tehetünk a sertéspestis ellen?

Óriási érdeklődés övezete az OMÉK keretein belül megrendezett sertéságazati konferenciát. Nagy István agrárminiszter a helyszínen elmondta, létfontosságú, hogy megóvjuk a magyar házi sertésállományt az afrikai sertéspestistől (asp), ezért jelentős forrást biztosított a kormány az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből. Az előadók főként az asp elleni küzdelem legfontosabb lépéseivel foglalkoztak, de szó esett a pályázati lehetőségekről, az állatjóléti támogatásokról és a húsminősítésről is.

Több mint négyszázan vettek részt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ), valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által szervezett konferencián. Az 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) adott helyszínt az eseménynek, ahol a szakma jeles képviselői tartottak előadást a megjelent állattenyésztőknek, ágazati szereplőknek írja a Magyarországi Sertésztenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ).

fotó: pixabay.com

– Legfőbb feladatunk az, hogy az élelmiszerlánc minden területén képesek legyünk garantálni a biztonságot. Csaknem 18,9 milliárd forint áll rendelkezésre az idei költségvetésben a sertéstartók állatjóléti többletvállalásainak támogatására, amely a több milliárd forintos uniós forrásokkal hozzájárul a sertéságazat versenyképességének növeléséhez – jelentette ki köszöntőbeszédében az agrárminiszter.

Nagy István szerint létfontosságú, hogy megóvjuk a magyar házi sertésállományt az afrikai sertéspestistől (asp), ezért jelentős forrást biztosítottak az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből.

2019 első félévében a hazai élősertés-kivitel az előző évi mennyiséghez képest 42 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka, hogy a Romániában kitört asp miatt a szomszédos ország csaknem kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések volumenét. Ugyanebben az időszakban az ország élősertés-behozatala 18 százalékkal csökkent. Az idei év első felében értékesített sertéshús mennyisége és értéke egyaránt 34 százalékkal nőtt 2018 első félévéhez képest.

Ismertette, a 2014-2020-as időszakban 300 milliárd forint jut az élelmiszeripari ágazatnak. Csaknem 200 sertéstartó telep korszerűsítésére 29 milliárd forintot kötöttek le erre az időszakra a vidékfejlesztési programban.

– Az idei évben egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a járványveszélyre. Azt az értéket ugyanis, amit közösen teremtettünk meg, meg is kell tudnunk őrizni. Sajnos az afrikai sertéspestissel közép- és hosszútávon együtt kell élnünk – fogalmazott beszédében Horváth István.

Az MSTSZ és a VHT elnöke úgy fogalmazott: egyre nagyobb hangsúlyt kap a felelős állattartás. – A járványvédelemben maximalistának kell lennünk! Nem csak magunkért vagyunk felelősek, hanem minden gazdatársunkért is. Egy egészségügyi kockázati szempontból rosszul védett telep egy egész ágazatot nehéz helyzetbe hozhat – hívta fel a figyelmet.

Ismertette, a szövetség kezdeményezte az agrártárcánál pályázat kiírását sertéstelepeknek hullaégetők beszerzésére, illetve kezdeményezték a hús termékpálya szakmai érdekképviseleti szerveivel (VHT, Magyar Húsiparosok Szövetsége, Húscéh, MSTSZ) az ágazati párhuzamosságok megszüntetését (így csak egy helyen kellene tagdíjat fizetni, és hatékonyabb lenne a működés is), illetve a magyarországi húsminősítés és a Kiváló Magyar Sertéshús (KMS) védjegy újragondolását, megújítását.

Dr. Vajda Lajos főállatorvos, a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága és az Országos Járványvédelmi Központ vezetője „Kihívások az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben” címmel tartott előadást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus a vaddisznóállományban fenn tud maradni, és azok természetes mozgásával egy lassú terjedés várható, ezért a cél az, hogy a betegséget helyhez kössük, lassítsuk terjedését, illetve megakadályozzuk a házisertés-állományokba történő behurcolását.

A betegség terjedésének, házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői közé sorolta a fertőzött, beteg állatokat (házi és vaddisznó egyaránt), a fertőzött élelmiszereket, élelmiszerhulladékokat, a fertőzött takarmányt, almot, illetve a ragályfogó tárgyakat, járműveket. Ám hangsúlyozta: a fertőzést közvetítője maga az ember.

Dr. Nemes Imre, az MSTSZ szakmai igazgatója is rámutatott előadásában a fő fertőzőforrásokra, melyekre kiemelten figyelnünk kell. Mint mondta, a járványvédelem alapja az elkülönítés (zónák, munkafolyamatok, állatok, eszközök, dolgozók), a higiéniai kapuk alkalmazása (fizikai akadály, kézmosás-fertőtlenítés, ruha-lábbeli csere vagy mosás-fertőtlenítés), a takarítás (száraz tisztítás; előmosás-áztatás; tisztítószeres mosás, magasnyomású mosás, szárítás) és a fertőtlenítés (permetezés/habosítás, ködösítés, szárítás).

A cél az, hogy a megbetegedést okozó ágensek ne tudjanak a sertésekben megtelepedni, ne terjedjen egyik épületből (légtérből) a másikba (belső járványvédelem), és ha az egyik telep fertőzött, ne jusson át a fertőzés a másik telepre (külső járványvédelem).

Dr. Potori Norbert, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet főosztályvezetője Kínára fókuszálva tartotta meg beszámolóját, ahol személyesen is járt. A keleti országban a sertésállomány a pestis kitörése óta drasztikusan visszaesett.

A kínai kormányzat mintegy 1200 jüant (kb. 50 ezer forint) fizet egyedenként, ám ennek az összegnek csupán 20 százalékát állja a kormány, a fennmaradó összeget a tartományi, illetve a helyi önkormányzatoknak kell előteremteni, de számos önkormányzat nem bír akkor forrással, hogy megfinanszírozzon ilyen kártérítéseket.

Mint mondta, Kína helyzetét nagyban segíti, hogy rendelkeznek központi tartalékkal, illetve több nagy cég is rendelkezik saját tartalékokkal. Például a világ legnagyobb sertéstartója, a Smithfieldet is birtokló WH Group fagyasztott sertéshúskészlete június végén 360 ezer tonnára rúgott, mely a 2019 első negyedévi teljes importnak a 110 százalékával egyenlő.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke előadásában rámutatott, a kínai importigény drasztikusan megemelkedett. AZ EU kínai exportja júliusig meghaladta az 1,1 millió tonnát, ami 45%-os növekedést jelent. – A magyar húsipar több jövedelmezőségi problémával küzd.

Az élősertés áprilisi árrobbanását rendkívül lassan követi a fogyasztói árak változása. A tőkehús esetében látunk előbb elmozdulást. Augusztusban a rövidkaraj 9%-kal, a sertéscomb 13%-kal kerül többe az üzletekben, mint 2018 decemberében.

A húskészítmények esetében kritikus a helyzet, mivel a KSH által megfigyelt kategóriák fogyasztói árának növekedése augusztusig átlagosan 4%. A magyar húsiparban 2019 augusztusáig keletkezett fedezethiány nem milliárdos, hanem 10 milliárdos nagyságrendű! – hívta fel a figyelmet Éder Tamás. – Számos teendő áll előttünk, hogy elkerüljük a még rosszabbat.

A vaddisznóállományt azonnal és drasztikus mértékben ritkítani kell. Az állategészségügyi feltételeket be nem tartó gazdaságok tevékenységét azonnal fel kell számolni, mérettől függetlenül.

A kártérítési rendszert gyorsan és biztosan kell működtetni, az ágazati szereplőknek pedig folyamatos oktatást, tájékoztatást kell biztosítani annak érdekében, hogy tegyenek meg mindent a vírus állományba való bekerülése ellen – szögezte le az elnök.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár az ágazatot érintő támogatásokról számolt be. Mint mondta, a Vidékfejlesztési Program (EMVA) teljes forráskerete több mint 1300 milliárd forint, melyet a vidéki munkahelyek megőrzésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt beruházási fejlesztéseire, a versenyképesség javítására, a termelésbiztonság növelésére, a környezetkímélő gazdálkodásra, az innovációra és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordítanak.

A Vidékfejlesztési Program teljes keretének mintegy 100%-ára már megszülettek a támogatói döntések. A beruházások zöme az idei év végéig meg is valósul.

Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, az állatjóléti támogatás a sertéságazat meghatározó, nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatása. Ismertette, 2010 óta a sertéshízók után járó állatjóléti támogatás keretösszegét sikerült folyamatosan emelni, a korábbi 6 milliárd forintról 2018-ra több mint 9 milliárd forintra nőtt, melyhez hozzáadódik a 2015-ben elindított, tenyészkocák magasabb fokú állatjóléti feltételeinek biztosítása érdekében folyósított mintegy 8,6 milliárd forintnyi támogatás.

Kitért a 2019-ben megújult sertéshízó állatjóléti támogatási programra is. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság tavaly tapasztalt, megszigorodott hozzáállása miatt az állattartók a program keretében az addigi hét helyett ötféle állatjólétet szolgáló tartási többletkövetelmény teljesítése után juthatnak egyedenként 2000 forintos támogatáshoz, míg kétféle többletkövetelmény után kompenzációt az Agrárminisztérium „csekély összegű” (de minimis) támogatási formában biztosítja, 2 milliárd forintos keretösszegből.

Tóth Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági Statisztikai Osztályának szakembere ismertette, a KSH jövőre egy teljeskörű mezőgazdasági összeírást hajt végre Agrárcenzus 2020 néven.

A felmérés egyrészt uniós jogszabályi kötelezettség, msárészt csak megalapozott, pontos adatokon alapulhatnak hazai és nemzetközi döntések is, vagyis az adatgyűjtést végsősoron a gazdákért végzik.

Ezen felül a KSH egy valósághű, tárgyilagos képet is szeretne adni a hazai mezőgazdaság helyzetéről.

A konferenciát követően a MSTSZ standján kiváló magyar sertéshúsból készült termékeket kóstolhattak az OMÉK résztvevői. Ajvárral kínált sertéscsevapot, frissen sült pogácsára kent mangalica-tepertőkrémet és ropogós bagettel tálalt velőspirítóst kóstolhattak a látogatók.

agrotrend.hu / MSTSZ
 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.