Hírek
Módosul a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény
Napirendre került a parlamentben szerdán a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény vitája.
Az előterjesztést ismertető Farkas Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy mezőhegyesi ménesbirtok feladata az ott kialakult, védett, őshonos magyar lófajták valamint a magyar sportlófajták tenyésztése és genetikai megőrzése. A gazdaság másik súlypontját a vetőmagtermelésre, a mező és erdőgazdálkodásra, vadgazdálkodásra és kertészetre koncentráló növénytermelés határozza meg – tette hozzá.
A törvényt azért kell módosítani, mert a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. feladatait, eszközeit és kötelezettségeit 2016-ban vette át egy költségvetési intézmény. A korábbi kft. eszközállományáról vagyonkezelői szerződést kellett volna kötni, de ez nem jött létre – tette hozzá Farkas Sándor. A feladatok pedig idén január 1-jétől a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez kerültek át. A mostani javaslat az ingóságokat a Zrt. tulajdonába akarja rendelni, hogy a társaság el tudja látni a törvényben előírt feladatait – jelentette ki.
Csepreghy Nándor államtitkár jelezte: technikai módosításról van szó, a kormány támogatja azt, s erre kéri az Országgyűlést is.
fotó:MTI
MSZP: nem kellett volna ilyen bonyolult módosítás
Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka szerint sokan nem értik miről van szó, nem egészen ugyanaz a két vagyonelem, amit érint a módosítás. Nem kellett volna ilyen bonyolult módosítás, egy vagyonkezelői szerződés is megoldotta volna – vélte az ellenzéki politikus. Megjegyezte: a pályázati kiírásokat megnézve, azt látni, hogy az ilyen típusú vállalkozások nem igazán férnek bele a feltételekbe. Óriási gondot jelent majd, ha alóluk öt év múlva kirántják a földeket – mutatott rá. Jelezte: a párt tartózkodni fog a szavazásnál.
KDNP: igen a javaslatra
Vejkey Imre, a KNDP vezérszónoka felidézte a nemzeti ménesbirtok létrejöttét, és kiemelte: a cél, hogy a ménesbirtok állami közfeladatainak hatékonyabb ellátásra érdekében a társaság tulajdonába kerüljenek a jogelőd ingóságai. A KDNP támogatja a javaslatot – közölte.
A Jobbik feltételekkel tudná támogatni a javaslatot
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy már az eredeti javaslatot is szerették volna támogatni, de két éve a privatizáció mellett döntött a kormányoldal, s olyan ősi tudást, genetikai értékeket hordozó birtokok alól is kivették volna a talajt, mint a mezőhegyesi. Majd az utolsó pillanatban meggondolták magukat, de a visszaszervezést olyan pofátlan összegekkel tarkított kártalanítás övezte a helyi Fideszhez köthető új tulajdonosoknak, ami vállalhatatlan.
Ezek után akkor tudnák csak támogatni a javaslatot, ha a valódi hátrányt nem szenvedő, de a megsemmisített privatizáció miatt kártalanított tulajdonosok nevét nyilvánosságra hoznák. Ahogy azt is, hogy mekkora az általuk bukott terület, illetve mennyi a kártalanítás összege. Azt is feltételül szabta, hogy úgy módosítsák a nemzeti vagyonról szóló törvényt, hogy a zrt-hez került ingóságokat és ingatlanokat sarkalatos jogszabály védje a jövőben privatizációtól.
Előterjesztői zárszó
Farkas Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a törvénynek van egy passzusa, amit az ellenzék szeret annulálni. Ez garanciális elemekkel arról szól, hogy a birtok részvényeinek 100 százaléka állami tulajdonban van – közölte.
Ebben a törvénymódosításban nem állja a helyét a privatizációs feltételezés – jegyezte meg, hozzátéve: a visszavásárlást, illetve a vételi szándéktól való visszalépést egyetlen peres ügy nem követte. Kitért arra is: a ménesbirtok tőkésítése nem jószántukból, hanem kényszerűségből történik. Mint mondta, a korábbi tulajdonosok a legértékesebb üzemszerkezeti részeket eladták, s jelen pillanatban nyáron aratást, betakarítást, szárítást, vetőmag-kezelést csak egy bérüzemben tudnak végezni. Egyetlen pályázati forrást nem vesz el a mezőhegyesi fejlesztés – tette hozzá.
agrotrend.hu / MTI