Hírek

Módosultak a kisgyermekesek részmunkaidős foglalkoztatásának feltételei

A szülési szabadságot, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot követő időszakban a teljes munkaidő vállalása nem mindig kivitelezhető a szülő számára. A gyermek(ek) logisztikája sem teszi jellemzően lehetővé, hogy már reggel nyolctól a szülő dolgozni kezdjen, illetve 16–17 óráig akár bent is maradjon. A cikkünkben végigvesszük, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek munkaidő és az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében, külön figyelemmel a részmunkaidős foglalkoztatásra.

A szülési szabadság jellemzően egybeesik a csecsemőgondozási díj időszakával, amely idő alatt keresőtevékenység nem folytatható. Amennyiben az anya úgy dönt, hogy mégis dolgozni szeretne munkahelyén, akkor ezt megteheti, a csed mint ellátás azonban nem fog járni neki. Amennyiben a visszamenetelkor a kisgyermekes anya még szoptatja gyermekét, szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesülhet (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.]):

fotó: pixabay.com

„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:
[…]

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,”

Azok a szülők, akik műszakokban dolgoznak, pihenőnapjukat jellemzően nem hétvégén kapják meg, és sokszor nincs egymást követő pihenőnapjuk, így külön paragrafus rendelkezik a védelmükről, miután kisgyermekes szülőkké váltak.

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig (Mt. 113. §):

♦ egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
♦ a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
♦ rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
♦ munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

Amennyiben tehát a kisgyermekes anyát éjszakai műszakra osztaná be a munkáltató, ezt a munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig jogosan megtagadhatja, és a munkáltatónak kötelessége nappali műszakot biztosítania számára. Ugyanez igaz az egyenlő munkaidő-beosztással kapcsolatban is, ezzel csak a munkavállaló hozzájárulása mellett élhet a munkáltató.

Sok helyen rendszeres túlórával kell kalkulálnia a munkavállalónak, főleg jellemző ez olyan helyzetben, amikor munkaerőhiány miatt a munkáltató nem megfelelően szervezte meg a napi beosztásokat, és rendkívüli munkaidőt rendel el a bent lévő munkavállalók számára. Ezt nem tudja megtenni a kisgyermekes munkavállalóval a gyermek 3 éves koráig, egyedülálló szülő esetében pedig a gyermek 3 és 4 éves kora között ez csak a munkavállaló hozzájárulásával történhet meg.

A fenti munkaidő-kedvezmények sok kisgyermekes munkavállalót védenek, azonban nem oldják meg a napi munkaidő vállalásának a kérdését. 2020-tól pozitív változás történt ezen a téren.

Eddig ugyanis a munkáltató arra volt kötelezve, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén, a gyermek 3 éves koráig (három vagy többgyermekes szülő esetében a gyermek 5 éves koráig) köteles volt részmunkaidőt biztosítani a munkavállaló számára, a teljes munkaidő felét biztosítva. 2020. január 1-jétől a következő jogszabály lépett érvénybe:

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3)].

Miért van ennek nagy jelentősége? Eddig a gyermek 3 éves koráig kérhette a részmunkaidőt a munkavállaló, amely időszak megegyezett a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság maximális időszakával. Sokan igénybe vették/veszik a maximális 3 évet, ekkor mennek vissza dolgozni, a gyermek ekkor kezdi az óvodát. A szülőnek azonban nem volt már meg az a lehetősége, hogy részmunkaidőt kérhessen jogszabály szerint.

Pontosítva, a munkáltató bármilyen mértékű részmunkaidőt engedélyezhetett és engedélyezhet most is, azonban csak a gyermek 3 éves koráig volt erre kötelezve. Ez bővült most a gyermek 4 éves koráig, amely megkönnyítheti a munkavállaló munkába való visszatérését.

A kötelező részmunkaidő mértéke nem változott. Sokan preferálnák a napi 8 órás munkaidő helyetti 6 órát, amelynek engedélyezésére minden lehetősége megvan a munkáltatónak, azonban nem kötelezhető rá. A jogszabály úgy fogalmaz, a teljes napi munkaidő felére kell a részmunkaidőt meghatározni, ami napi 4 órás munkaidőt jelent.

Felmerül kérdésként, hogy biztosítani kell-e a kisgyermekes szülőnek a 4 órás részmunkaidőt, ha nem a régi munkahelyére megy vissza a munkavállaló, hanem egy új helyen kezd dolgozni.

A válasz, hogy nem, mivel a jogszabály is úgy szól, hogy a munkáltatónak kötelessége módosítani a munkavállaló munkaszerződését a teljes napi munkaidő felére a feltételek megléte esetén. Módosítás pedig csak abban az esetben lehetséges, ha már van munkaszerződése a munkavállalónak az adott vállalatnál.

agrotrend.hu / Kovács Melinda

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés